Radakovo
Radakovo | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Krapina-Zagorje |
Község | Kraljevec na Sutli |
Jogállás | falu |
Polgármester | Antun Hrelja |
Irányítószám | 49294 |
Körzethívószám | (+385) 049 |
Népesség | |
Teljes népesség | 455 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 174 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 59′ 53″, k. h. 15° 46′ 01″45.998000°N 15.767000°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 53″, k. h. 15° 46′ 01″45.998000°N 15.767000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radakovo falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Kraljevec na Sutlihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 33 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre a Zagorje területén, a Lučelnica-patak völgyében a megye délnyugati részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A 15. század előtt területe csak gyéren volt lakott, határának legnagyobb részét még erdő borította. Amikor 1463-ban Bosznia területét megszállta a török az ott élők a környező országokba menekültek. Így erre a vidékre is menekülők nagy csoportjai érkeztek a ferences atyák vezetésével és megalapították új falvaikat. A radakovói Jantunušak-dombon is ekkor építették fel a ferencesek Páduai Szent Antal templomukat és kolostorukat, hogy védelmet nyújtson a török könnyűlovasság fosztogatásai ellen. A vidék birtokosai az Erdődyek birtokok adományozásával támogatták tevékenységüket. Az elszegényedett népnek csak a hite és magukkal hozott szép szokásai maradtak, melyek mára jórészt már feledésbe merültek. A 17. században a radakovói területet többször is földrengés rázta meg. Közülük a legnagyobb 1625-ben pusztított, amikor a Jantunušakon álló kolostor teljesen összedőlt. Ekkor a ferencesek Klanjecre költöztek, ahol már korábban is volt birtokuk. Ezekről az eseményekről szól az "Antunušak", egy költemény melyet a kolostorban élt költő Adalbert Pogačić írt.
A falunak 1857-ben 676, 1910-ben 1051 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 2001-ben 529 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A ferences kolostor és a Páduai Szent Antal templom maradványai.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kraljevec na Sutli község hivatalos oldala
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.