Radóc (Románia)
| Radóc (Rădăuți) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bukovina | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Suceava | ||
| Községközpont | Rădăuți | ||
| Polgármester | Mihai Frunză | ||
| Irányítószám | 725400 | ||
| Körzethívószám | 230 | ||
| SIRUTA-kód | 146628 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 24 292 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 7 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 752,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 374 m | ||
| Terület | 32,3 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.842500°N 25.919167°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.842500°N 25.919167°E | |||
 | |||
| Radóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.
Története
[szerkesztés]A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.
Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.
A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.
A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.
A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.
Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
- Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
![[1]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:60-0383-2_radauti.JPG#file){kind=link}