Rónai Mihály (állatorvos)
Rónai Mihály | |
Született | Rosenberg Miksa 1879. november 18.[1] Eger |
Elhunyt | 1945. január 10. (65 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hauser Emma (1911–1945) |
Gyermekei | két gyermek: Rónai Mihály András |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1901) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (A-1-14) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rónai Mihály (született Rosenberg Miksa) (Eger, 1879. november 18.[2] – Budapest, Terézváros, 1945. január 10.)[3] állatorvos, állat-egészségügyi főtanácsos, író, novellista, publicista. Rónai Mihály András író, költő, műfordító apja, Hauser Emma orvos férje, Rónai Dénes fotográfus és Rónai Hermin színésznő testvére, Székely Aladár fényképész unokatestvére.
Élete
[szerkesztés]Rónai (Rosenberg) Fülöp pékmester és Bleier Lina gyermekeként született zsidó családban. Elemi iskoláit Békésen, a középiskolát Gyulán végezte, majd szülei péksége tönkrement és Budapestre költöztek. Édesapja jegyszedőként dolgozott, míg ő egy szerszámkovács-műhelyben vállalt munkát és beiratkozott a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára. 1901-ben állatorvosi oklevelet szerzett. 1901 augusztusában lépett a főváros szolgálatába, s a Közvágóhídon kezdett dolgozni. 1902 és 1908 között számos novellája és publicisztikája jelent meg a Népszava, a Népszava Olvasótára, a Pesti Hírlap, A Hét, a Szerda és a Nyugat hasábjain. Ekkoriban Nagy Lajossal és Bölöni Györggyel egyenrangúként tartották számon. Hamarosan elvesztette hallását, s ettől kezdve felhagyott az írással. 1905-től a lóvágóhidat vezette, amely az ő vezetésével nyílt meg és ugyanettől az évtől 1914-ig szerkesztette Breuer Albert megbízásából a Vágóhídi Szemle című szakfolyóiratot. Szintén Breuer volt az, aki bevezette a vágóállat- és élelmiszer-ellenőrzés gyakorlatába, illetve segítette a Vámos Jenővel közösen írt Húsvizsgálók könyve megjelenését. Tankönyvet szerzett és tanfolyamokat tartott, amelyekkel hosszabb távon befolyásolta a hazai húsvizsgálat rendszerét, illetve vezető főállatorvosként szervezte a modern nagyvárosi közélelmezés tudományos szakszolgálatát. 1918 őszén megalapította Magyarországi Állatorvosok Szakszervezetét és a Tanácsköztársaság ideje alatt szerkesztette a szakszervezet hivatalos lapját, az Állatorvosi Közügy című lapot. A szakszervezet küldöttjeként az Állatorvosi Főiskola 1919. május 5-i tanári értekezletén adta elő a főiskolai oktatás szocialista átszervezésére vonatkozó követeléseit – többek között termelőszövetkezetben töltendő gyakorlati félévet –, amelyeket Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos azonnal magáévá tett, de csak a későbbi szocializmus idején valósult meg. A maga készítette preparátumokból kórbonctani múzeumot létesített a lóvágóhídon, ahol Schönberger Armand festőművész paleontológiai rekonstrukciós képei is helyet kaptak. A múzeum 1944 nyarán bombatalálat következtében megsemmisült. 1940-ben állategészségügyi főtanácsosként nyugdíjba vonult.
1945. január 10-én feleségével és kisebbik fiával együtt a Liszt Ferenc téren nyilasok agyonlőtték. Később exhumálták és a következő év március 15-én a Kozma utcai izraelita temető mártírparcellájának díszsírhelyén helyezték végső nyugalomra.[4]
Családja
[szerkesztés]Felesége Hauser Emma (1886–1945) volt, akit 1911. június 5-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[5]
Gyermekei:
- Rónai Mihály András (1913–1992) író, költő, műfordító. Felesége Gábor Marianne (1917–2014) festőművésznő.
- Rónai Bálint (1918–1945) ügyvédjelölt.
Főbb művei
[szerkesztés]- Beethoven-kesergő és egyebek (Budapest, 1903)
- A Budapest székesfővárosi közvágóhidak és állatvásárok (Budapest, 1903)
- Húsvizsgálók könyve (Budapest, 1910; 2. bővített és javított kiadás: Budapest, 1914)
- Constitutio melanotica (Budapest, 1927)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Rónai Mihály, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13112.htm
- ↑ Születési bejegyzése az egri izraelita hitközség születési akv. 54/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2092/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ „Rónai Mihály és Gábor Ignác családjának vértanú-temetése”, Világ, 1946. március 15., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 717/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Az őt ábrázó kép a centropa.org oldalán
- Karasszon Dénes: A magyar állategészségügy nagyjai: Rónai Mihály dr. (1879-1945) születésének 100. évfordulójára (1980) Magyar Állatorvosok Lapja, 35. évfolyam, 12. szám, 804–807. o.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.