Régi magyar kifejezések listája

A magyar nyelv számos szót, kifejezést, idiómát, szófordulatot tartalmaz, melyek ma kevéssé, vagy nem használatosak. Ezeket összefoglaló néven régi, vagy régies magyar kifejezéseknek nevezzük. Két fő csoportot különböztethetünk meg, eredet alapján. Az egyikbe az ősi magyar szavak, kifejezések tartoznak, melyek a közhasználatból kikoptak, érvényüket vesztették az évszázadok során, a másik csoportba pedig a nyelvújítás során meghonosítani javasolt kifejezések tartoznak, melyek végül nem kerültek be a mindennapi nyelvhasználatba. A magyar szókészlet óriási nagysága (több mint 100 ezer szó^[1]) valamint a nyelv folytonosan változó volta miatt a régi és régies szavaink ismerete egy folyamatos, örökké befejezetlen intellektuális kihívás, melynek megismerése nyelvi gondolkodásra tanít és keresésre ösztönöz. A téma hatalmas volta miatt nem lehet teljes képet adni, csupán néhány példát, a teljesség igénye nélkül. A régi magyar kifejezések többek között régebben élt íróink, költőink művészetében érhetők tetten.

Írók, költők

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel, író, költő és esztéta^[2] életművében^[3] számos, ma már ismeretlen vagy kevéssé ismert szó található. Berzsenyi, kemenesaljai lévén, a dunántúli tájszólás nagy képviselője és (Kazinczy Ferenccel szembeni) hirdetője volt. A dunántúli tájszólásra jellemző a szóvégi -ás -és helyett az -at -et végződés (fejlődés-fejlet, függőség-függezet, stb). A Kazinczy-féle nyelvújítás ellenfele volt, a régi, kiveszőben lévő vagy kiveszett szavak fölelevenítésének nagy pártolója.

Szavai, kifejezései

alak = szép^[4]
alakszín = szép külső
andal = álmodozás
alakszép = csodaszép
cikákol = hamisan játszik
cím = cél
csilleget = csenget
egytelenség = az egység hiánya
elfojlik = elfojtódik
előemente = előmenetele
elborító = elragadó
észderű = az értelem fénye
észláng = lángelme
fejlet = fejlődés
fenyíték = fegyelem
föntebb fogású = haladottabb
függezet = függőség
fulákol = fuldoklik
gebedezett = sántító, alacsony szellemiségű
gőzkép = ábrándkép, káprázat
gubó = tehetségtelen senki
habatolni = hebegni
idomos = arányos, szép alakú
igazlott = bizonyított
igenség = túlzás
ildomos = illedelmes
ízlet = ízlés
iránylik = céloz
kámpol = fecseg
kamuti = alattomos, tettető, meghunyászkodó
kavarc = összevissza beszéd
kény = önkény, kedv
kiismertet = kinyilvánít
kijeleli magát = fel akar tűnni
kobak = kulacs
kocogtat = próbálkozik
koholni = alkotni
középlet = harmonikus összeegyeztetés, végletek összebékítése
középít = szélsőségek között összebékítve szebbé tesz
közletni = vegyíteni
külkritika, kéregkritika = felszínes kritika
lebdező = lebegő
lebengősdi = fellengzős, dicsekvő
legközönebb = legáltalánosabb, legegyetemesebb
leglétegesb, leglételesebb = leglényegesebb
létel, léteg = lényeg
leglételibb = legfontosabb
legtulajdonibb = legsajátabb, legeredetibb
létszer = a dolgok lényeges, reánk ható tulajdonsága, lényeges alkotórésze
népképzet = népművelés, népképzés
népszerkezet = társadalmi szerkezet
összeaklálni = összecsapni
pipes = kényeskedő
pórcsapodár = pénzimádó
szájongás = szájalás
szellemszín = belső szépség (az alakszín ellentéte)
távuldad = hátulról
tőrt lehelni = szerelmi varázst árasztani
tőrt nevetni = kacérkodni
tudalom = tudás
utva-futva = hevenyészve, kutyafuttában
virrogat = virrasztgat

A nyelvújítás során javasolt, de meg nem honosodott szavak, kifejezések

Vegytan

álany = nikkel
kénkovand = pirit
aljak = bázisok
éreny = platina
égvenyek = alkáliák
éleg = oxid
éleny = oxigén
élenyülés = oxidáció (korrózió)
kékeny = kobalt
tömecs = molekula
kemeny = titán
légeny / azót = nitrogén
halvany = klór
gyulany / köneny = hidrogén
légköneg = ammónia
légfelköneg-éleg = ammónium-hidroxid
jegec = kristály
lappangó meleg = égéshő
sárgany = urán
fösteny = króm
iblany= jód

Fizika

heveny = hőmennyiség
villany-delejesség = elektromágnesség
erőműtan = dinamika
térime = térfogat
visszahatás = reakció
lát-tan = optika
vet-tan = ballisztika
fajmeleg = fajhő
sarkiasság = polaritás
sugártorlódás = interferencia
igenleges és nemleges = pozitív és negatív
végrész = pólus

Technika, csillagászat, élővilágtan, matematika

fürkészet = vizsgálat, kutatás
észlelde, szemlélde = obszervatórium
légtünettan = meteorológia
vízerőszeti = hidraulikus
szellentyű = szelep
lebvény, lebkő = meteor, meteorit
bolygód = kisbolygó, aszteroida
gyűrűnyök = gyűrűs férgek
puhányok = puhatestűek
növényállat = zoofita
szivag = tufa
habarc = (orvosi) polip
háromszegvény = háromszög
túlmenő számok = transzcendens számok

Jegyzetek

↑ A XIX. század második felében jelent meg Czuczor Gergely-Fogarasi János-féle szótárban 110 ezer címszó szerepelt. 1962-ben megjelent a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, ez 80 ezer szót és szókapcsolatot, és 120 ezer összetett és képzett szót sorolt fel. Az egyén szókincse ennek a töredéke, függ a lakóhelytől, műveltségtől, foglalkozástól, stb. Kb. 5-10 ezer szó felett van egy ember szókincse. Költőink, őseink szókincse ennél szélesebb volt (pl. Arany János műveiben 40 ezer szóban fejezte ki magát).
↑ számos esztétikai munkát írt, a legjelentősebb: Poétai harmonistika, 1832
↑ Berzsenyi Dániel összes művei. Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. A jegyzeteket kiválogatta, gondozta, bevezetővel ellátta: Dr. Merényi Oszkár
↑ a szójegyzék helye: uo. 637-667. old.

Források

Kapcsolódó szócikkek

[1] A XIX. század második felében jelent meg Czuczor Gergely-Fogarasi János-féle szótárban 110 ezer címszó szerepelt. 1962-ben megjelent a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, ez 80 ezer szót és szókapcsolatot, és 120 ezer összetett és képzett szót sorolt fel. Az egyén szókincse ennek a töredéke, függ a lakóhelytől, műveltségtől, foglalkozástól, stb. Kb. 5-10 ezer szó felett van egy ember szókincse. Költőink, őseink szókincse ennél szélesebb volt (pl. Arany János műveiben 40 ezer szóban fejezte ki magát).

[2] számos esztétikai munkát írt, a legjelentősebb: Poétai harmonistika, 1832

[3] Berzsenyi Dániel összes művei. Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. A jegyzeteket kiválogatta, gondozta, bevezetővel ellátta: Dr. Merényi Oszkár

[4] szójegyzék helye: uo. 637-667. old.

[1]

[2]

[3]

[4]