Râșcai kolostor

Râșcai kolostor
Cím	Románia, Suceava megye, Râșca
Építési adatok
Építés éve	1542
Védettség	országos jelentőségű műemlék
Hasznosítása
Felhasználási terület	kolostor
LMI-kód	SV-II-a-A-05630
Elhelyezkedése
Râșcai kolostor Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 26° 12′ 37″47.353703, 26.210203
A Wikimédia Commons tartalmaz Râșcai kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A râșcai kolostor (románul Mănăstirea Râșca) középkori ortodox keresztény vallási épületegyüttes Romániában, Suceava megyében, Râșcában.

Története

IV. Péter moldvai fejedelem támogatásával Macarie püspök alapította, és 1542-ben épült fel.

Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg, faliképeinek mestere Sztamatelosz Kotronész, egy Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.

Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.

Műalkotások

A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az utolsó ítélet, valamint a déli mellékszentély oldalán a paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.

A templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelem és családja képe sem mentes torzításoktól.

IV. Sándor moldvai fejedelem (1552–1561 és 1564–1568) édesanyjának, Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradt.

Irodalmi szerepe

A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16. század elején Macarie püspök itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző – tanúsítva bizánci műveltségét – IV. Péter fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.

A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogălniceanu (1817–1891), a neves román történész és államférfi.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
  A kolostor külső freskói
• 

Belső tér

• 
• 
• 
• 

Lásd még

• Észak-moldvai kolostorok

Források

• Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9