IV. Sándor moldvai fejedelem

IV. Sándor
Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1552 szeptembere – 1561. november 18.
Elődje	I. János
Utódja	II. János
Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1564 októbere – 1568. május 5.
Elődje	VII. István
Utódja	IV. Bogdán
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mușat-család
Született	1499 Lăpușna
Elhunyt	1568. május 5. Jászvásár
Nyughelye	Slatinai kolostor
Édesapja	III. Bogdán
Édesanyja	nem ismert a neve
Házastársa	Ruxandra Lăpușneanu
Gyermekei	VI. Péter moldvai fejedelem IV. Bogdán moldvai fejedelem Áron moldvai fejedelem Iliaș
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexandru Lăpușneanu (? – 1568. május 5.), Moldva fejedelme volt 1552. szeptember – 1561. november 18. illetve 1564. október – 1568. május 5. között.

Első uralkodása

III. (Vak) Bogdán fejedelem fiát, Alexandru Lăpușneanut a lengyelek segítették a trónra, így hűbéri esküt tett II. Zsigmond lengyel királynak. Háború esetén Moldva 700 lovassal kellett Lengyelországot támogatnia. A lengyelbarát politika következtében I. Ferdinánd ellene fordult. Sándor 1553-ban feldúlta Csíkot. 1556-ban segédkezett Izabella magyar királyné és János Zsigmond Erdélybe visszahozatalánál, végigrabolva ez alkalommal Erdélyt. A törököknek sem tetszett a lengyel fennhatóságot elismerő fejedelem uralkodása, így 1555-ben Konstantinápolyba rendelték. Lăpușneanu azonban nem ment el, hanem pénzt küldött és sikerült megvásárolnia a Porta jóindulatát. Amikor azt hitte, hogy uralkodását megszilárdította, egy udvaronca, a Zsarnok-nak (Despot) nevezett Iacob Heraclides, megfosztotta a tróntól.

Második uralkodása

Miután Iacob Heraclidest 1563-ban V. (Tomșa) István megölte és rövid időre átvette az uralkodást, Lăpușneanunak sikerül visszaszereznie a trónt. Ennek érdekében több mint 200 000 aranyat fizetett a törököknek és polgárháborút robbantott ki a bojárok által támogatott István ellen. A Lăpușneanut támogató török és tatár csapatok kifosztották az országot. István Lengyelországba menekült, de a lengyelek elfogták, és Lembergben lefejezték. Lăpușneanu megbocsátást ígért az ellenséges bojároknak, de hatalma megerősítése után ebédre hívta őket, és zsoldosaival sokukat lemészároltatta. Mivel Lăpușneanut a törökök juttatták hatalomra, engedelmeskednie kellett nekik, így le kellett romboltatnia a várakat, hogy az ország védelemre képtelen legyen. Lăpușneanu fát hordatott a várakba és felgyújtatta, ami azonban nem okozott olyan komoly kárt, mint a teljes lerombolás. Székhelyét pedig Szucsáváról Jászvásárra tette át.

1568-ban Lăpușneanu súlyosan megbetegedett és azt kérte, hogy amikor közeledik halála órája, szerzetes akar lenni. Amikor elvesztette öntudatát, közeli emberei szerzetessé szenteltették, Lăpușneanut azonban magához tért, és szörnyű haragra gerjedt. A hagyomány szerint azt mondta a bojároknak: „ha felkelendek innen, sokatokat felszentelem én is”. Úgy tartják, hogy a bojárok, félve a fenyegetés beteljesítésétől, 1568. május 5-én megmérgezték. Más források szerint felesége, a lengyel Roxanda tette ezt. Az általa alapított slatinai kolostorban van eltemetve, feleségével (aki Petru Rareș fejedelem lánya volt) és két lányával együtt.

Moldva Lăpușneanu idejében

Lăpușneanu jó kapcsolatokat tartott fenn Erdéllyel. Kolostorainak kifestésére velencei mestereket hozatott, de pénzt adott az Athosz-hegyi kolostorok, illetve az ilyvói ortodox templom díszítésére is. Ő volt az, aki az ország székhelyét Iași-ba helyezte át.

Lăpușneanu a román irodalomban

Costache Negruzzi egy novellát írt Lăpușneanu uralkodásáról, ez először 1840-ben jelent meg a Dacia Literară című román folyóiratban, amelynek főszerkesztője Mihail Kogălniceanu volt.

Források

• Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: Mică Enciclopedie de Istoria Română, Csíkszereda, 2001.

Kapcsolódó szócikkek

• Moldvai fejedelmek listája
• Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Előző uralkodó:
I. János

Moldva fejedelme
1552 – 1561

Következő uralkodó:
II. János

Előző uralkodó:
VII. István

Moldva fejedelme
1564 – 1568

Következő uralkodó:
IV. Bogdán