Pu Ping
Pu Ping ( ) | |
A Sang ( )-dinasztia nevét jelölő sang ( ) 商 írásjegy jóslócsont feliratokon megjelenő piktogramja | |
A Sang ( )-dinasztia 4. uralkodója | |
Uralkodási ideje | |
kb. i. e. 18. sz. – | |
Elődje | Sang ( )-házbeli Tang király |
Utódja | Ta Keng ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Sang-dinasztia |
Született | i. e. 18. század Kína |
Elhunyt | i. e. 1734 Kína[1] |
Édesapja | Sang ( )-házbeli Tang király |
Testvére(i) |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Pu Ping | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 卜丙 |
Egyszerűsített kínai | 卜丙 |
Mandarin pinjin | Bǔ Bǐng |
Wade–Giles | Pu3 Ping3 |
Pu Ping ( ) (más néven: Vaj Ping ( ) 外丙) Kína első történeti dinasztiájának, a Sang ( )-háznak a 4. uralkodója.
Élete, uralkodása
[szerkesztés]Pu Ping ( ) személyével kapcsolatban ellentmondásosak a források. A történetíró feljegyzései szerint a Sang ( )-házbeli Tang király fiatalabbik fia volt, aki bátyja, Ta Ting ( ) korai halála miatt, második uralkodóként lépett a Sang ( )-ház trónjára egy ji-haj ( ) (乙亥) ciklusjelű évben. Mindössze két évig uralkodott, halála után pedig a Vaj Ping ( ) (外丙) halotti nevet kapta, a trónon pedig öccse, Csung Zsen ( ) követte.[2]
A jóslócsont-feliratok tanúsága szerint azonban a Sang ( )-ház negyedik uralkodója volt, aki Ta Ting ( ) második fiaként lépett a trónra. S csak a halála után kapta a Pu Ping nevet, s Ta Keng ( ) követte a trónon.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.nouahsark.com/en/infocenter/culture/history/monarchs/wai_bing.php
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji 3. (klasszikus kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
- ↑ Lásd: Shang Kingship And Shang Kinship (angol nyelven). Indiana University. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Keightley 1999: David N. Keightley, "The Shang: China's First Historical Dynasty". In Michael Loewe – Edward L. Shaughnessy (eds.): The Cambridge History of Ancient China. From the Origins of Civilization to 221. B.C. Cambridge University Press 1999: 232–291. ISBN 0-521-47030-7