Proteomonas
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Proteomonas témájú rendszertani információt. |
A Proteomonas a Pyrenomonadales Geminigeraceae kládjának nemzetsége.[1]
Történet
[szerkesztés]Első faja a Proteomonas pseudobaltica volt, melyet Butcher 1967-ben írt le Cryptomonas pseudobaltica néven.[2]
Első ide sorolt faját, a Proteomonas sulcatát 1986-ban írták le Hill és Wetherbee.[3]
A korábban Rhodomonas pseudobaltica fajt 1991-ben G. Novarino átnevezte Proteomonas pseudobaltica névre.[4]
Morfológia
[szerkesztés]Folyamatosan úszó elliptikus vagy tojás alakú egysejtűek, a hosszanti mélyedés hossza változó.[5]
Jelentősen különböző, de hasonló szerkezetű haploid és diploid formákkal rendelkeznek, ami utalhat ősi rejtett nemi dimorfizmusra is.[6] A diplomorf általában kissé nagyobb a haplomorfnál, utóbbinak belül és kívül is közel hatszögletű periplasztiszlemezei vannak, előbbinek belül lapjai, kívül rózsaszerű pikkelyei és durva rostjai vannak. Az elülső gyökerek számában és a hátulsó és csíkos gyökerek összetettségében különbözik még a két forma.[3] Epiplasztja lemezesről laposra változhat, lemezei a Cyanophora lemezeihez hasonlóan lehetnek csíkozottak, de lehetnek homogének, kristályosak vagy fonalasak is.[7]
A nukleomorf nem asszociál a pirenoiddal, a tilakoidok nem haladnak át a pirenoidmátrixon.[3] A kloroplasztisznak 1 pirenoidja és egy nukleomorfja van.[5]
Élőhely
[szerkesztés]Tengerekben él,[5] a Proteomonas sulcata a délkelet-ausztráliai part közelében,[3] a Proteomonas pseudobaltica brit vizekben él.[8]
Ökológia
[szerkesztés]A mixotróf Prorocentrum balticum a Proteomonast eszi.[9]
Pigmentek
[szerkesztés]A fikoeritrin-tartalmú Cryptophyta-fajok III. csoportjának tagja.[10]
Spektroszkópiai és biofizikai mérések alapján képesek a fikobiliproteinek bilinjét megváltoztatva alkalmazkodni a korlátozott spektrumú fényhez.[11]
Csatornarodopszinja a NO−3-ot preferálja többek közt a Cl−-hoz és a Br−-hoz képest pH-elektródvizsgálat alapján.[12]
Genetika
[szerkesztés]Kloroplasztisz
[szerkesztés]Kloroplasztisza Cr-fikoeritrin 545-öt tartalmaz.[5]
Egyetlen por génje vörösmoszatokból származik.[13]
Nukleomorfja rDNS-operonja és a közeli ubc4 gén közt 830–4030 bp hosszú, magas GC-tartalmú szubtelomer van.[14]
Csatornarodopszinok
[szerkesztés]Kation-csatornarodopszinja (CCR) a Guillardia theta anion-csatornarodopszinjaival (ACR) és CCR-eivel is tartalmaz homológ szakaszokat,[15] 400–510 nm közt a G. theta-CCR2-vel mutat hasonló kvantumhatékonyságot, 510–610 nm közt a CCR1-gyel.[16] Bakteriorodopszin-homológja is van, ez neuronokban expresszálva fény hatására áramot tud generálni.[17] Egy neuronokban fény hatására áramot előállító fehérjével erősen homológ fehérjéje van.[16] A GtACR1-nél mintegy 8-szor zárja gyorsabban a csatornát a PsuACR1,[18] és rendelkezik L-állapottal.[19]
A PsuCCR 119. helyen lévő ciszteinje cseréje alaninra megszünteti a fotoáramot.[20]
Jelentőség
[szerkesztés]Acanthaster planci-lárvák etetésére használható.[21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Proteomonas pseudobaltica G.Novarino, 1991. WoRMS. World Register of Marine Species
- ↑ a b c d Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Guiry, M. D.: . AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
- ↑ Novarino G (1991). „Observations on some new and interesting Cryptophyceae”. Nord J Bot 11, 599–611. o.
- ↑ a b c d Clay BL, Kugrens P, Lee RE (1999). „A revised classification of Cryptophyta”. Bot J Linn Soc 131 (2), 131–151. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1999.tb01845.x. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
- ↑ Speijer D, Lukeš J, Eliáš M (2015. július 21.). „Sex is a ubiquitous, ancient, and inherent attribute of eukaryotic life”. Proc Natl Acad Sci U S A 112 (29), 8827–8834. o. DOI:10.1073/pnas.1501725112. PMID 26195746. PMC 4517231.
- ↑ Goodenough U, Roth R, Kariyawasam T, He A, Lee JH (2018. október 30.). „Epiplasts: Membrane Skeletons and Epiplastin Proteins in Euglenids, Glaucophytes, Cryptophytes, Ciliates, Dinoflagellates, and Apicomplexans”. mBio 9 (5), e02020-18. o. DOI:10.1128/mBio.02020-18. PMID 30377285. PMC 6212826.
- ↑ Butcher RW (1967). „An introductory account of the smaller algae of British coastal waters. Part IV: Cryptophyceae”. Fisheries Investigations, [i]–vi, [1]–54. o.
- ↑ Larsson ME, Bramucci AR, Collins S, Hallegraeff G, Kahlke T, Raina JB, Seymour JR, Doblin MA (2022. március 14.). „Mucospheres produced by a mixotrophic protist impact ocean carbon cycling”. Nat Commun 13. DOI:10.1038/s41467-022-28867-8. PMID 35288549. PMC 8921327.
- ↑ Kim JI, Moore CE, Archibald JM, Bhattacharya D, Yi G, Yoon HS, Shin W (2017. július 1.). „Evolutionary dynamics of cryptophyte plastid genomes”. Genome Biol Evol 9 (7), 1859–1872. o. DOI:10.1093/gbe/evx123. PMID 28854597. PMC 5534331.
- ↑ Collini E (2022. március 23.). „Light-Harvesting: The Never-Ending Lesson of Nature”. ACS Cent Sci 8 (3), 306–308. o. DOI:10.1021/acscentsci.2c00137. PMID 35350603. PMC 8949631.
- ↑ Kikuchi C, Kurane H, Watanabe T, Demura M, Kikukawa T, Tsukamoto T (2021. április 12.). „Preference of Proteomonas sulcata anion channelrhodopsin for NO3- revealed using a pH electrode method”. Sci Rep 11. DOI:10.1038/s41598-021-86812-z. PMID 33846397. PMC 8041784.
- ↑ Hunsperger HM, Randhawa T, Cattolico RA (2015. február 10.). „Extensive horizontal gene transfer, duplication, and loss of chlorophyll synthesis genes in the algae”. BMC Evol Biol 15. DOI:10.1186/s12862-015-0286-4. PMID 25887237. PMC 4337275.
- ↑ Tanifuji G, Onodera NT, Brown MW, Curtis BA, Roger AJ, Ka-Shu Wong G, Melkonian M, Archibald JM (2014. május 15.). „Nucleomorph and plastid genome sequences of the chlorarachniophyte Lotharella oceanica: convergent reductive evolution and frequent recombination in nucleomorph-bearing algae”. BMC Genomics 15. DOI:10.1186/1471-2164-15-374. PMID 24885563. PMC 4035089.
- ↑ Yi A, Li H, Mamaeva N, Fernandez De Cordoba RE, Lugtenburg J, DeGrip WJ, Spudich JL, Rothschild KJ (2017. április 25.). „Structural Changes in an Anion Channelrhodopsin: Formation of the K and L Intermediates at 80 K”. Biochemistry 56 (16), 2197–2208. o. DOI:10.1021/acs.biochem.7b00002. PMID 28350445. PMC 5747504.
- ↑ a b Govorunova EG, Sineshchekov OA, Spudich JL (2016. június 7.). „Structurally Distinct Cation Channelrhodopsins from Cryptophyte Algae”. Biophys J 110 (11), 2302–2304. o. DOI:10.1016/j.bpj.2016.05.001. PMID 27233115. PMC 4906376.
- ↑ Sineshchekov OA, Govorunova EG, Li H, Spudich JL (2017. november 7.). „Bacteriorhodopsin-like channelrhodopsins: Alternative mechanism for control of cation conductance”. Proc Natl Acad Sci U S A 114 (45), E9512–E9519. o. DOI:10.1073/pnas.1710702114.. PMID 29078348. PMC 5692563.
- ↑ Sineshchekov OA, Li H, Govorunova EG, Spudich JL (2016. április 5.). „Photochemical reaction cycle transitions during anion channelrhodopsin gating”. Proc Natl Acad Sci U S A 113 (14), E1993–2000. o. DOI:10.1073/pnas.1525269113. PMID 27001860. PMC 4833267.
- ↑ Krause BS, Grimm C, Kaufmann JCD, Schneider F, Sakmar TP, Bartl FJ, Hegemann P (2017. március 28.). „Complex Photochemistry within the Green-Absorbing Channelrhodopsin ReaChR”. Biophys J 112 (6), 1166–1175. o. DOI:10.1016/j.bpj.2017.02.001. PMID 28355544. PMC 5374998.
- ↑ Sineshchekov OA, Govorunova EG, Li H, Wang Y, Melkonian M, Wong GK, Brown LS, Spudich JL (2020. április 21.). „Conductance Mechanisms of Rapidly Desensitizing Cation Channelrhodopsins from Cryptophyte Algae”. mBio 11 (2), e00657-20. o. DOI:10.1128/mBio.00657-20. PMID 32317325. PMC 7175095.
- ↑ Wolfe K, Graba-Landry A, Dworjanyn SA, Byrne M (2015. március 19.). „Larval starvation to satiation: influence of nutrient regime on the success of Acanthaster planci”. PLoS One 10 (3), e0122010. o. DOI:10.1371/journal.pone.0122010. PMID 25790074. PMC 4366153.
