Ugrás a tartalomhoz

Prohászka János (labdarúgó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prohászka János
Prohászka János 1954-ben
Prohászka János 1954-ben
Személyes adatok
Születési dátum1934. október 7.
Születési helyDorog, Magyarország
Halálozási dátum2012. december 20. (78 évesen)
Halálozási helyDorog, Magyarország
Állampolgárságmagyar
BecenévProhi
Posztfedezet
Junior klubok
IdőszakKlub
1947–1953Magyar 1949-1956 Dorogi Bányász
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1953–1965Magyar 1957-2000 Dorogi Bányász249(11)
Edzőség
IdőszakKlub
1968–1984Magyar 1957-2000 Dorogi Bányász, felnőtt, utánpótlás
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Prohászka János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Prohászka János (Dorog, 1934. október 7.Dorog, 2012. december 20.[1]) labdarúgó, a fedezet poszt egykori kiváló játékosa, labdarúgó-szakedző, a Dorogi FC Örökös Tagja.

Pályafutása

[szerkesztés]
Prohászka János (a felső sorban jobbról a második) az MTK ellen győztes dorogi csapat tagjaként 1963-ban

Prohászka János híres dorogi sportcsaládból származik. 1934. október 7-én született Dorogon. Rokonai közül Prohászka János neves labdarúgója volt a dorogi csapatnak a két világháború között, Prohászka József pedig kiváló atléta volt. Közgazdasági technikumi érettségit tett 1953-ban, majd bányaipari aknászképző érettségit 1968-ban. 1969-ben labdarúgóedző, oktató végzettséget szerzett. Dolgozott a Dorogi Szénbányászati Trösztnél, volt központi terv statikus, később pedig közgazdász is. 1989-ben vonult nyugdíjba. Tagja volt a Dorogi Bányász NB I-es csapatának, 249 bajnoki mérkőzésen szerepelt 1947 és 1968 között. 6-szoros ifiválogatott, és 12-szeres utánpótlás-válogatott. Belgiumban tagja volt a Húsvéti tornát nyert csapatnak. 1968 és 1984 között edző a Dorogi Bányász labdarúgó szakosztálynál.[2]

Sportsikerei

[szerkesztés]

Posztján a világ legjobb labdarúgói között tartották számon, fedezetpárjával, Fellegi Istvánnal egyedülállóak voltak. 1947-ben a Dorogi AC kölyökcsapatában kezdte labdarúgó pályafutását. A felnőtt csapatban a Ferencváros elleni idegenbeli 1:0-s elveszített mérkőzésen, 30 ezer néző előtt lépett először pályára. 1953 és 1968 között 249 bajnoki mérkőzést játszott a Dorog színeiben. Többszörös Vidék Legjobbja címet nyert, tagja volt minden idők legkiválóbb dorogi csapatának, a Dorogi Aranycsapatnak, kupagyőztes a antwerpeni Húsvét Kupán, ifjúsági-, utánpótlás- és B válogatott volt. Számos neves klub hívta, de mindvégig hű marad a Dorogi Bányászhoz. Aktív pályafutását követően labdarúgó szakedzői képesítést szerzett és 1984-ig volt a különböző korosztályú utánpótlás csapatok vezetője és edzője, tevékenykedett a felnőtt csapatnál is. A későbbiekben megalakult Diófa focióvoda segítője volt, tevékenyen részt vett a különböző versenyek lebonyolításában. 2001-ben a Dorogi FC Örökös Tagja címet kapta.[3][4]

Magánélete

[szerkesztés]

Nős, apósa, Vojtek István neves atléta volt, aki a berlini olimpiára tartó olimpiai lánggal futott Dorogon. Az olimpiai fáklya és a hozzátartozó díszes oklevél jelenleg is családjuk tulajdonában van, amelyet időközönként a Dorogi Sportmúzeumban állítanak ki. Leánya, Magdolna köztiszteletben álló tanárnő a dorogi Eötvös iskolában. Veje, Goldscmidt Gyula, az 1970-es - 1980-as évek kiváló dorogi labdarúgó középhátvédje, aki tragikus autóbalesetben vesztette életét 1992-ben. Unokái, Orsolya és Rita révén kétszeres nagypapa, valamint dédapa is egyben. Egyik legjobb barátja egykori játékostársa, Fellegi István, akivel szomszédok Dorogon, a Rákóczi úton. A sok egykori tiszteletre és szeretetre méltó kiváló sportember közül is az egyik legnépszerűbb a dorogiak és a környéken élők körében.[5][6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 10 éve hunyt el Dorog város ikonikus alakja, Prohászka János
  2. Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon p/206
  3. Petrik József-Péntek Sándor: A Dorogi Bányász SC 75 éves Jubileumi Emlékkönyve/ A Dorogi Bányász labdarúgói
  4. Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon p/206-207
  5. Győr Béla-Szabó Gyula: Dorogi olimpikonok - Berlini olimpia
  6. Szabó Gyula: Hogy is volt? A dorogi labdarúgás elmúlt 20 éve - A dorogi labdarúgás története dióhéjban