Révayfalva
| Révayfalva | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Turócszentmárton |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Révayfalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 55′ 30″49.104167°N 18.925000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 55′ 30″49.104167°N 18.925000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Révayfalva témájú médiaállományokat. | |
Révayfalva (1899-ig Prékopa, szlovákul: Priekopa) Turócszentmárton városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmárton központjától 3 km-re északra, a Turóc jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1271-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Révay Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent Mártonhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Priekopa, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett a Jordan patakja beömlésénél, s a Vágh vizéhez is közel. Táplál 145 kath., 548 evang., 40 zsidó lak. Határa termékeny, fejes káposztája hires, rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a Révay nemzetség, s van itt 2 kastély, és 1 fűrészmalom. Ut. p. Thurócz Zsámbokrét.”[2]
1910-ben 1458-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1949-55 között csatolták Turócszentmártonhoz.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1784-ben báró Mednyánszky Alajos magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész, az MTA tiszteleti tagja. A „Festői utazás a Vág völgyében” című útikönyv szerzője.
- Itt született 1938. május 5-én Adolf Scherer világbajnoki ezüstérmes labdarúgó.
- Itt gyerekeskedett Rombauer Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek megalapítója.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
További információk
[szerkesztés]- Mályusz Elemér 1922: Turóc megye kialakulása. Budapest, 31.
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |