Prakfalva

	Prakfalva (Prakovce)
	Prakfalva látképe
	; Prakfalva zászlaja
	; Prakfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Pavol Lukáš
Irányítószám	055 62
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
	Népesség
Teljes népesség	3292 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	106 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	390 m
Terület	31,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′, k. h. 20° 54′48.816667°N 20.900000°EKoordináták: é. sz. 48° 49′, k. h. 20° 54′48.816667°N 20.900000°E
	Prakfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Prakfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Prakfalva (szlovákul: Prakovce, németül: Prakendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 5 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.

Története

A település akkor keletkezett, amikor a tatárjárást követően IV. Béla németeket telepített ide. Alapítása a 14. század első felére tehető, 1368-ban „Villa Prakonis” néven említik először. Története során nevét többféle változatban használták, volt „Prakenfalu”, „Prakfalva” és „Prakendorf” is. 1465 körül a Szepesség bányásztelepülései a Szapolyaiak Szepesvári uradalmához tartoztak. A 16. század második felében a falu nagy részét Anton Roll vasgyáros vásárolta meg, aki a vas feldolgozására kohót építtetett ide. Ettől kezdve Prakfalva lakói döntően a vasgyártásból, vaskohászatból éltek. A 17-19. században a falu a Csáki család birtoka volt. 1787-ben 47 házában 282 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRAKENDORF. Szabad puszta Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, fekszik Jelnitznek szomszédságában, mellynek filiája.”^[2]

1810-ben Csáki István modernizálta a vasgyártást, a vashámorok helyett megépíttette a Ludmila nevű nagyolvasztót. Lakói a vaskohókban, illetve a környező erdőkben favágóként dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prakendorf, német falu, Szepes vmegyében, Göllniczhez délre 1 órányira: 407 kath. lak. Tölgyes erdő. Vashámorok. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 632, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 3415 lakosából 3241 szlovák volt.

2011-ben 3397 lakosából 2885 szlovák és 141 cigány.

Nevezetességei

A 19. század közepén épült kápolnája.
1900-ban épített szecessziós stílusú római katolikus temploma.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Gölnicbányai járás m v sz A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)