Ugrás a tartalomhoz

Pokoli Csoszon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a koreai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

A Pokoli Csoszon, angol nyelven: Hell Joseon, Hell Chosun vagy Hell Korea, (koreaiul: 헬조선) egy szatirikus dél-koreai kifejezés, amely 2015 körül vált népszerűvé. A kifejezés a dél-koreai társadalmi-gazdasági helyzet kritizálására szolgál.[1] A kifejezés először a fiatalabb koreaiak körében vált népszerűvé, a modern dél-koreai társadalom munkanélküliségével és munkakörülményeivel kapcsolatos érzéseik miatt.[2][3]

Etimológia

[szerkesztés]

A kifejezés a "Pokol" és a "Csoszon" szavak keveréke, ami azt jelenti, hogy "(Dél)Korea egy pokoli, reménytelen társadalom". Bár a kifejezés magánszemélyektől indult az interneten, később a tömegmédia is átvette.[4]

Fogalma

[szerkesztés]
Bővebben: Kanalas osztályelmélet

A kifejezést a kormány politikájára vonatkozó panaszokban használták, amelyekről úgy vélik, hogy hozzájárulnak a fiatalok munkanélküliségéhez, a gazdasági egyenlőtlenséghez, a túlzott munkaidőhöz, ahhoz, hogy a kemény munka ellenére sem lehet kitörni a szegénységből, a társadalom előnyben részesíti a saját érdekeket, és a mindennapi élet irracionalitásához.[5] 2015 szeptemberében a kifejezés használata a közösségi oldalakon, például a Twitteren és a Facebookon keresztül nőtt meg, és különösen a fiatalabbak körében terjedt el 2015 szeptemberében.[6]

2019-ig a kifejezést egy új kifejezés, a "Tal-Jo" váltotta fel, amely az "elhagyni" és a "Csoszon" szavakból álló szóösszerántás, és amelyet talán leginkább úgy lehetne fordítani, hogy "Menekülés a pokolból".[7]

Háttér

[szerkesztés]

A "Pokoli Csoszon" kifejezés gyors elterjedésének egyik széles körben elfogadott oka a társadalmi diskurzus és a társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos tudatosság növekedése Dél-Koreában.[8]

Katonai

[szerkesztés]

Dél-Koreában kötelező katonai szolgálatot előíró sorkatonai rendszer működik. A jelenlegi katonai szolgálati idő 1 év és 9 hónap Dél-Koreában.[9] A besorozott koreaiak idejük nagy részét a hadseregben töltik a társadalomtól elszakadva. Még a kötelező katonai szolgálat alatt is egyenlőtlenségek vannak a társadalmi osztályok miatt, és a sorkatonákat a zaklatás és más visszaélések veszélye fenyegeti, annak ellenére, hogy ez hivatalosan tilos. Ez a néhány ok az oka, amiért a koreaiak megpróbálják elkerülni a kötelező katonai szolgálatot, ami viszont a behívók elkerülésének kérdését hozta létre.[10] Az emberek elkezdték felhasználni személyes hatalmukat, például a vagyonukat vagy kapcsolataikat, hogy mentességet szerezzenek, vagy hogy "meneküljenek" egy kényelmes helyre a kényelmes életért.[10] Az angol nyelvtudással rendelkező koreaiak pályáznak az amerikai katonák melletti KATUSA-ként való szolgálatra. A gazdag emberek pedig a pénzükkel szerezték meg a mentességhez szükséges dokumentumokat.[11]

Akadémiai követelmények

[szerkesztés]

Dél-Koreában a legtöbb fiatal főiskolára jár, tudatában annak a hallgatólagos szabálynak, hogy aki nem jár főiskolára, annak nehézséget okoz majd a munkakeresés.[12] Ennek okai között szerepel az egyetemekhez és a tudományos intézményekhez vagy a szülővároshoz kapcsolódó erős szervezeti kultúra. Ez a szervezeti kultúra a munkahelyi interjúk során is megmutatkozik. Ha az azonos feltételekkel rendelkező embereket interjúztatják, akkor valaki ugyanabból az iskolából és szülővárosból érkezik hozzájuk, mint az interjúalany. Ez a kultúra a vállalatokon belül is létezik. A nem speciális iskolákból származó embereket diszkriminálják és selejtezik a felvételi eljárásból.[13] Ez egyenlőtlenséget és elégedetlenséget okoz az emberek körében. A vállalaton belül az azonos iskolából vagy azonos régióból származó emberek összefognak, és frakciót alkotnak.[14] Mivel a kívánatos állásokért éles verseny folyik, a siker és a tanulás iránti nyomás az akadémián óriási. Sok koreai iskolás jár valamilyen tanórán kívüli oktatásra, például magolóiskolákba angol nyelvből.

Nagy népsűrűség

[szerkesztés]

Korea népsűrűsége 519 fő/km². Szöul nagyon sűrűn lakott, körülbelül 16 593 fő/km².[15] Ez a népsűrűség sokak számára szegénységet is okoz, és hozzájárul a kívánatos munkahelyekért (például biztonságosabb munkahelyek vagy magasabb társadalmi megítéléssel járó munkahelyek) és a lakóhelyért folyó versenyhez. Néhányan lemondtak a házassággal és gyermekekkel kapcsolatos reményeikről (az úgynevezett szampo-generáció), mivel nem engedhetik meg maguknak a családfenntartást, vagy inkább a szakmai életükre kívánnak összpontosítani.[16]

Kulturális befolyás

[szerkesztés]

2015-ben a Hell Joseon című dél-koreai film megtöltötte a mozik nézőterét.[17] 2015. szeptember 3-án a DC Inside megnyitotta a Hell Joseon galériát.[18] 2015 szeptembere óta a kifejezés ismertsége jelentősen megnőtt az interneten.[19] 2015 szeptembere óta a Dish Inside felhasználói is kifejezhetik a fiatalok elnyomott panaszait.[20] 2015-ben több más film, talán a legjelentősebb a 2019-es Élősködők, hasonlóan kommentálta a dél-koreai társadalmi egyenlőtlenségeket.

Kritika

[szerkesztés]

A kifejezés kritikusai szerint "a felesleges ember, aki nem tesz semmit, a pokoli Csoszon történetét meséli el."[21] Arra is rámutatnak, hogy magát a kifejezést a társadalom egyenlőtlensége vagy abszurditása miatti elégedetlenség okozza, de az is problematikus, hogy valójában nem vár politikai cselekvést.[22] Lee Er Young azt mondta: "Azok az országok, amelyek ki akarnak lépni a pokoli Csoszonból, nem a mennyországgal egyenlőek." A jelenlegi foglalkoztatási és egyenlőtlenségi helyzet globális jelenség, amely az információs technológia fejlődésének eredménye.[23]

Park Geun-hye, Dél-Korea volt elnöke, aki jelenleg 24 éves börtönbüntetését tölti, azt mondta: "Egyre több az olyan új szó, amely tagadja nagyszerű modern történelmünket, és becsmérli a világunkat, amelyet irigyelt helyként élünk" - így bírálta a "Pokoli Csoszon" kifejezés trendjét. Hozzátette: "Az önlebecsülés, a pesszimizmus, a bizalmatlanság és a gyűlölet soha nem lehet a változás és a fejlődés hajtóereje."[24] Egyesek azonban azzal érveltek, hogy Park kormányának el kellene gondolkodnia azon, hogy miért született meg a "Pokoli Csoszun" kifejezés, mivel a kifejezés az ő elnöksége alatt született.[25]

2019 januárjában Moon Jae-in elnök gazdasági tanácsadója, Kim Hyun-chul lemondott, miután közfelháborodást váltott ki, amiért azt mondta, hogy a fiatal, munkanélküli koreai nyelvtudással rendelkező diplomásoknak, akik nem találnak munkát Koreában, abba kellene hagyniuk a "Pokoli Csoszon" hibáztatását, és Délkelet-Ázsiába kellene költözniük koreai nyelvtanárnak.[26]

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Lashing out at “Hell Joseon”, young’uns drive ruling party’s election beatdown. english.hani.co.kr . (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  2. ↑ Fifield, Anna. „Young South Koreans call their country ‘hell’ and look for ways out”, The Washington Post , 2016. január 30. (Hozzáférés: 2016. április 18.) (amerikai angol nyelvű) 
  3. ↑ hermes: South Korea's young lament inequality in their society (angol nyelven). The Straits Times , 2018. január 7. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. ↑ „나라 탓하는 '헬조선'…부모 탓하는 '흙수저'”, hankyung.com, 2015. október 4.. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.) (koreai nyelvű) 
  5. ↑ 최신 영상 | 연합뉴스 (ko-KR nyelven). 연합뉴스 . (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  6. ↑ „청년의 상실감이 만들어낸 온라인 유행어 ‘헬조선’”, KBS 뉴스 (Hozzáférés: 2017. november 6.) (koreai nyelvű) 
  7. ↑ Andrew Salmon. „75% of young want to escape South”, Asia Times, 2019. december 31. (Hozzáférés: 2020. szeptember 20.) 
  8. ↑ „[전성원의 사람냄새 헬조선을 만든 사람들]”, 인천일보, 2017. október 23. (Hozzáférés: 2017. november 6.) (koreai nyelvű) 
  9. ↑ „군 복무기간 21개월로 ‘동결’”, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2017. december 17.) (koreai nyelvű) 
  10. ↑ a b „"고위층·고소득자 병역기피 특별관리"”, KBS 뉴스 (Hozzáférés: 2017. november 6.) (koreai nyelvű) 
  11. ↑ '실형', 병역기피위해 가짜진단서 만든 의사. „병역기피위해 가짜진단서 만든 의사 '실형'”, 서울경제, 2017. szeptember 13. (Hozzáférés: 2017. november 6.) (koreai nyelvű) 
  12. ↑ „[청년 리포트 ⑦ 대학 대신 내 길 갔지만…"고졸로 살기 쉽지 않아요"]”, KBS 뉴스 (Hozzáférés: 2017. november 27.) (koreai nyelvű) 
  13. ↑ 학연, 지연, 인맥이라는 그들만의 리그 - ㅍㅍㅅㅅ (ko-KR nyelven). ppss.kr . (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  14. ↑ „기업 10곳 중 7곳, 학연 지연에 따른 라인(파벌) 존재해”, 벤처스퀘어, 2011. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. november 27.) (ko-KR nyelvű) 
  15. ↑ 국가지표체계 (koreai nyelven). www.index.go.kr . (Hozzáférés: 2017. november 26.)
  16. ↑ „[표지이야기연애도 결혼도 출산도 포기한 ‘삼포세대’]”, 2011. május 31. (Hozzáférés: 2017. november 26.) (koreai nyelvű) 
  17. ↑ „영화가 본 2015 대한민국은 '헬조선'”, 한국일보 (Hozzáférés: 2017. november 20.) (koreai nyelvű) 
  18. ↑ 자국비하 게시판 왜 만들지…헬조선갤 개설 어리둥절. news.kmib.co.kr . (Hozzáférés: 2017. november 20.)
  19. ↑ 현혜란. „<빅데이터 돋보기> 청년의 상실감이 만들어낸 유행어 '헬조선'”, 연합뉴스, 2015. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. november 20.) (ko-KR nyelvű) 
  20. ↑ "현실반영 어마무시" Korea 부루마블 ‘씁쓸’ [20대뉴스]. news.kmib.co.kr . (Hozzáférés: 2017. november 20.)
  21. ↑ „아무일도 안 하며 '헬조선' 불만 댓글…'잉여'인간 160만명으로 급증” (Hozzáférés: 2017. november 26.) (koreai nyelvű) 
  22. ↑ „[이택광의 왜?망한민국]” (Hozzáférés: 2017. november 26.) (koreai nyelvű) 
  23. ↑ 대한민국이 ‘헬조선?’ 그럼 어느나라가 천국? - 경북도민일보 (koreai nyelven). www.hidomin.com . (Hozzáférés: 2017. november 26.)
  24. ↑ 강건택: '헬조선' 정면비판한 朴대통령, 신산업창출·노동개혁에 강조점 (koreai nyelven). 연합뉴스 , 2016. augusztus 15. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  25. ↑ [비하인드 뉴스 '헬조선' 신조어 대신 '노오력'을?] (koreai nyelven). news.jtbc.joins.com , 2016. augusztus 15. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  26. ↑ „Moon's economic adviser resigns over 'Hell Joseon' jab”, Korea JoongAng Daily, 2019. január 29. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.) 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pokoli_Csoszon&oldid=27272022”