Podbjel
| Podbjel (Podbiel) | |||
 | |||
| Jellegzetes árvai faházak Podbjelben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turdossini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1564 | ||
| Polgármester | Slavomír Korčuška | ||
| Irányítószám | 027 42 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1304 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 559 m | ||
| Terület | 19,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 26″, k. h. 19° 29′ 12″49.307222°N 19.486667°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 26″, k. h. 19° 29′ 12″49.307222°N 19.486667°E | |||
| Podbjel weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podbjel témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Podbjel (szlovákul Podbiel) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 25 km-re északkeletre, Turdossintól 5 km-re délnyugatra, a Sztudená-patak Árvába ömlésénél fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a felette emelkedő Biel-dombról kapta, melyen a középkorban vár és a monda szerint kolostor is állott.
Története
[szerkesztés]Határában a hallstatti és a puhói kultúrához tartozó települések nyomait tárták fel.
A község azonban csak a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, 1564-ben „Podbella” néven említik először, mint az árvai uradalomhoz tartozó falut. 1567-ben „Podbyelany”, 1593-ban „Podbyel” alakban szerepel. 1624-ben mintegy 230 lakosa volt, akik állattartással foglalkoztak. 1778-ban 435-en lakták, köztük 2 nemesi család. A 18. században serfőzője és fűrésztelepe is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODBIELA. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Niznához nem meszsze, mellynek filiája, Árva, és Sztudena vizeknek öszve-folyásánál, mellynek határját gyakran elöntik, földgyei kősziklások, fekszik hozzá közel egy hegy Biela Szkala nevű, mellyen Vár forma omladékok szemléltetnek.”[2]
1803-ban megnyitották vasércbányáját. 1828-ban 143 házában 942 lakos élt. 1831-ben a kolerajárvány 80 áldozatot követelt. Iskolaépülete 1833-ban épült. A bányához 1836-ban vaskohó is épült.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Podbiel, tót falu, Árva vgyében, az Árva bal partján: 936 kath., 1 evang., 5 zsidó lak. 51 5/8 sessio. Termékeny föld, sok sör- és pálinkafőzés. Bieli nevű halmán, egy régi várnak nyomait láthatni. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A vaskohót 1864-ben bezárták. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 38 ház leégett. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
A falu még a 20. században is őrizte munkásjellegét, erős volt itt a munkásmozgalom.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 858, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1218 lakosából 1212 szlovák volt.[4]
2011-ben 1268 lakosából 1218 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1857-ben Kraffszky József esperes, plébános, kisdednevelési író.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Mária Látogatásának szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült, a 20. század elején megújították.
- Jellegzetes gerendaházai és vashámorainak maradványai láthatók.
- Az egykori vasolvasztó maradványai, az épületek 1836–1837-ben épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
