Piusa-folyó
Piusa-folyó | |
Közigazgatás | |
Országok | Észtország Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 109 km |
Vízhozam | 5,5–6 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 796 km² |
Forrás | Plaani Külajärv |
é. sz. 57° 40′ 33″, k. h. 27° 04′ 51″57.675720°N 27.080750°E | |
Torkolat | Pszkovi-tó |
é. sz. 57° 58′ 00″, k. h. 27° 49′ 01″57.966800°N 27.817000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Piusa-folyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Piusa-folyó (észtül: Piusa jõgi, oroszul: Piuza vagy Pimzsa, cirill betűkkel: Пиуза vagy Пимжа) folyó Észtországban és Oroszországban. Észtország déli részén a Plaani Külajärv tóból ered és Oroszország Pszkovi területén Budovizs falunál ömlik a Pszkovi-tóba. Hossza 109 km. Pecsori környékén 19 km hosszan a Piusa a határfolyó Észtország és Oroszország között. A folyó az alsó folyásán 14 km-en orosz területen halad a torkolatig. A Piusa a legnagyobb esésű észt folyó, esése a forrástól a torkolatig 214 m (ebből Észtországban 212 m). Vízgyűjtő területe 796 km², amelyből 508 km² észt területre esik. Átlagos vízhozama 5,5–6 m³/s.
Jelentősebb mellékfolyója a Pelska-folyó. Emellett több kisebb patak ömlik a folyóba. Élővilágának jellemző halfajai a pénzes pér, a bodorka, a csuka és a csík. A folyón 39 vízimalom található.
A folyó középső folyásán, Vastseliina és Tamme között található az 1965-ben létrehozott 720 hektáros Piusa-völgyi tájvédelmi körzet, amely az ősi folyóvölgy természetes állapotának megőrzését szolgálja. A területen 15 km-es turistaútvonal fut végig a folyó völgyében. A folyó jobb partján magas és látványos homokkőfalak találhatók.
A folyó jelentette a határt a viruk és a szetuk által lakott területek között is. A folyó képezte 1240-től pár évig a terjeszkedő Livónia határát is.
Források
[szerkesztés]- A Piusa-völgyi turistaút Vastseliina vidéki önkormányzat honlapján Archiválva 2016. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Piusa-folyó az Eestigiid.ee-n Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben