Ugrás a tartalomhoz

Piroscsőrű szalagoskolibri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piroscsőrű szalagoskolibri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Trochilini
Nem: Trochilus
Faj: T. polytmus
Tudományos név
Trochilus polytmus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piroscsőrű szalagoskolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piroscsőrű szalagoskolibri témájú médiaállományokat és Piroscsőrű szalagoskolibri témájú kategóriát.

A piroscsőrű szalagoskolibri (Trochilus polytmus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2] Jamaica nemzeti madara.[3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1851-ben.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigetén, Jamaicán honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint másodlagos erdők, ültetvények, vidéki kertek és városi környezet. Magassági vonuló.[5] Mivel nem a zárt erdők lakója, így az erdőirtások nyomán élettere jelentősen megnőtt.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 30 centiméter,[6] farokhossza elérheti a 17 centimétert és testtömege 5 gramm. A hím könnyen felismerhető hosszú farktollairól és feltűnően csillogó tollazatáról. A tojó valamivel kisebb a hímnél, hasoldala fehér. Faroktollai sokkal rövidebbek, a végük fehér. Csőre hosszú és keskeny. A madár így be tud hatolni vele a virágkelyhekbe. A hím csőre élénkebb piros, csúcsa fekete.

A hím
fiatal hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Nappal aktív; éjjel lelassul az anyagcsere, hogy energiát takarítson meg. Tápláléka túlnyomórészt nektár, de repülő rovarokat is fogyaszt.

A hím
és a tojó

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési szezon többnyire az esős évszak előtt és után (október és május) között van. Évente 1-2 fészekaljat rak. Egy fészekaljban 2 fehér, hosszúkás tojás található. A kotlás 14-19 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hét után repülnek ki.

Rokonai

[szerkesztés]

Sokáig nemének egyetlen képviselőjének tartották, míg 1902-ben fel nem fedezték a nem másik képviselőjét a feketecsőrű szalagoskolibrit (Trochilus scitulus). Ezt egy ideig csak a piroscsőrű szalagos kolibri alfajának tartották csupán, de nemrég kiderült, hogy valódi teljes értékű faj. Megjelenésében nagyon hasonlít piros csőrű rokonára, csak a csőre fekete. Jamaica keleti részén honos, továbbá a Kajmán-szigeteken is előfordul.

Amíg egy fajnak tartották a kettőt, a piroscsőrű szalagos kolibrit egyszerűen csak szalagos kolibrinek hívták magyarul. Miután viszont kiderült hogy a fekete csőrű forma önálló faj a megkülönböztethetőség miatt piroscsőrű szalagos kolibrire nevezték át. Sok helyütt ma is egyszerűen mint szalagos kolibriként hivatkoznak rá.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  3. National Symbols, 2011. július 14. [2006. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 22.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 15.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]