Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977)
| Pintér Sándor | |
| Született | 1912. augusztus 22. Budapest |
| Elhunyt | 1977. december 1. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar  |
| Gyermekei | Pintér Sándor |
| Foglalkozása | bemondó |
| Kitüntetései | Munka Érdemrend ezüst fokozat |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pintér Sándor, névvariáns: id. Pintér Sándor (Budapest, 1912. augusztus 22. – Budapest, 1977. december 1.) a Magyar Rádió bemondója.
Életpályája
[szerkesztés]Az 1930-as évek közepén, 22 évesen került a Rádióhoz, amikor még nem volt szpíker-társalgó, és a rádió épületének közelében a bemondók a vendéglő asztalánál ügyeleteskedtek és várták, hogy szólítsák őket a jelenésre. Később a filmgyárban narrátorként, filmek szövegalámondását végezte, 1945-től dolgozott a Magyar Rádióban.
„Voltaképpen engem már több mint három évtizedes barátság fűz a mikrofonhoz, hiszen filmgyári kultúrfilmek bemondójaként kezdtem azt a munkát, ami az idők során hivatásommá vált…[1]”
Körmendy László mellett, ő volt a Magyar Rádió „hangja". Szép, mély zengésű bariton hangját a korabeli rádióhallgatók jól ismerték.
1954. szeptember 2-án a Magyar Televízió első, kísérleti adását még a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár műtermeiben rögzítették. Az első műsorban közreműködtek: Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárosi Gábor valamint Pintér Sándor is, aki első megszólalóként így köszöntötte az adás nézőit:
„Kedves hallgatóink! A Magyar Televízió kísérleti adását közvetítjük.[2]”
Péchy Blanka, Gáti József és Keres Emil mellett, tagja volt az Országos Beszédművelési Bizottságnak, mely 1973. januárjában jött létre, dr. Molnár József, az ELTE fonetikai tanszék vezetőjének elnökletével. Vezető bemondóként, a Rádió bemondóvizsgáinak zsűrielnöke volt, illetve a bemondó gyakornokok képzésének irányításával is foglalkozott, többek között Wacha Imre, Fischer Sándor mellett. Beszédtechnikai és kiejtési problémákkal, valamint nyelvműveléssel foglalkozó cikkei, írásai megjelentek a Rádió- és Televízióújságban és a Helyes kiejtés, szép magyar beszéd című kötetben.
Nyugdíjba vonulása alkalmával a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Fia, ifj. Pintér Sándor követte őt a hivatásában, szintén a bemondói pályát választotta.
Film, tv
[szerkesztés]- Kezünkbe vettük a béke ügyét (1950)... bemondó
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar Szó (26. évfolyam, 170. szám, 1969. június 23., 4. oldal) Egy vérbeli bemondó - Az Újvidéki Rádió kedves vendége
- MRT Rádió- és Televízióújság (XVII. évfolyam, 36. szám, 1972. szeptember 4–10., 5. oldal) Az első nyugdíjas bemondó…
- Magyar Rádió Újság (X. évfolyam, 37. szám, 1954. szeptember 13–19., 4. oldal) Az első magyar televíziós felvételen a filmgyárban
- Szabad Föld (28. évfolyam, 38. szám, 1972. szeptember 17. 9. oldal) Láthatatlan ismerős
- Esti Hírlap (18. évfolyam, 26. szám, 1973. január 31.) Megalakult az Országos Beszédművelési Bizottság
- Ország-Világ, (4. évfolyam, 50. szám, 1960. december 14., 15. oldal) Akiknek csak a hangját ismerjük
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában