Ugrás a tartalomhoz

Ungpinkóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pinkovce szócikkből átirányítva)
Ungpinkóc (Pinkovce)
Ungpinkóc zászlaja
Ungpinkóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1343
PolgármesterJán Kočiš
Irányítószám072 54
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség180 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület3,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 25″, k. h. 22° 11′ 05″48.606944°N 22.184722°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 25″, k. h. 22° 11′ 05″48.606944°N 22.184722°E
Ungpinkóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungpinkóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ungpinkóc (szlovákul: Pinkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykapostól 15 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, az Ung jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg már a 11. században is létezett, első írásos említése azonban csak 1343-ban történt. Kezdetben helyi nemesek birtoka, később mások is birtokot szereztek a településen. 1427-ben 4 jobbágyház mellett egy nemesi kúria is állt itt. 1599-ben 9 jobbágyháza volt. Később a lakosság száma csökkent. A falu templomában a 17. század közepétől evangélikus lelkész szolgált. 1715-ben kettő, 1720-ban egy háztartása adózott. A 18. században a község újra fejlődött.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PINKÓCZ. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Berényi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Fenkéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja jó termékenységű, vagyonnyai is jelesek, és külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van, első osztálybéli.[2]

Mai temploma a 19. század elején épült. 1828-ban 44 házában 387 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pinkócz, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh mellett, ut. p. Ungvárhoz nyugotra 1 1/4 mfdnyire: 68 romai, 152 g. kath., 174 ref., 8 zsidó lak. Kastély. Termékeny határ. F. u. Horváth.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 424-en lakták, ebből 309 szlovák és 95 magyar anyanyelvű.

1890-ben 390 lakosából 308 szlovák és 72 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 439-en lakták: 202 szlovák és 228 magyar anyanyelvű.

1910-ben 431 lakosából 222 szlovák és 206 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 411 lakosából 258 orosz, 112 csehszlovák, 29 magyar és 10 zsidó; ebből 164 református, 148 görögkatolikus, 86 római katolikus, 10 izraelita és 3 egyéb vallású.

1930-ban 385 lakosából 346 csehszlovák és 11 magyar volt.

1941-ben 373-an lakták, ebből 322 szlovák és 19 magyar anyanyelvű.

1991-ben 250 lakosából 248 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 210 lakosából 207 szlovák volt.

2011-ben 174 lakosából 168 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 180 lakasából 174 szlovák, (+1) magyar, (+2) cigány, 1 ruszin, 2 (+1) egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]