Pierre Prévost
Pierre Prévost | |
Született | 1751. március 3.[1][2] Genf[3][2] |
Elhunyt | 1839. április 8. (88 évesen)[1][2] Genf[4][2] |
Állampolgársága | |
Szülei | Abraham Prevost |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Foreign Member of the Royal Society (1806. április 17.)[5] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Prévost témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3. – Genf, 1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus.
Élete
[szerkesztés]Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.
Korán felhagyott a lelkészi pályával: jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.
1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására a fizikai tudományok felé fordult.
Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor írta a Berlin Memoirst, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia professzorának Genfben, majd 1810-ben fizika tanszéket kapott.
1839-ben halt meg Genfben.
Munkássága
[szerkesztés]Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.
Ismertebb publikációi Georges-Louis Le Sage fizikusi munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkel kapcsolatos művei, továbbá: De l'Origine des forces magnetiques (1788), Mémoire sur l'Equilibre du feu (Értekezés a fénytanról, 1791), Recherches physico-mecaniques sur la chaleur (Hőtani kutatások, 1792) és Essai sur le calorique rayonnant (Értekezés a hőtani sugárzásról, 1809).
Prévost tétele
[szerkesztés]Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett 1791-ben felállított Prévost-tétel. Eszerint hőmérsékletétől függetlenül minden test bocsát ki magából hőt.
Ezt a William Thomson Kelvin által később bevezetett hőmérsékleti skálával és az elektromágneses hullámok ismeretében ma a következőképpen fogalmazzuk meg:
minden T > 0 K hőmérsékletű test a környezet hőmérsékletétől függetlenül bocsát ki elektromágneses sugárzást, amit hőmérsékleti sugárzásnak nevezünk.
Irodalom
[szerkesztés]- Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. (hely nélkül): Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628
- Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347–366. o.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c d e 026102
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
További információk
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20110907032421/http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node37.html
- https://web.archive.org/web/20110907024250/http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/modern1/04.htm
- https://web.archive.org/web/20160305141421/http://people.bolyai.elte.hu/~hagymasi/homersug.pdf
- http://nasa.web.elte.hu/NewClearGlossy/Java/LON/blackbody/index.html
- http://phet.colorado.edu/hu/simulation/blackbody-spectrum
- https://web.archive.org/web/20100310164618/http://www.roik.bmf.hu/fizika/feketetest/index.html