Phytomyxea
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Phytomyxea témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Phytomyxea témájú kategóriát. |
.png)
.jpg)
A Phytomyxea kozmopolita obligát biotróf növény-, diatóma-, Oomycetes- és barnamoszat-paraziták osztálya.[1] 2 rendje a Plasmodiophorida (Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe; más néven Plasmodiophoromycota (ICBN) és a Phagomyxida.[2] A Plasmodiophorida általában patogén vagy vírusvektor a terményekben (például káposztagolyva a Brassicaceaeben, spongospórás varasodás a burgonyafélékben, rizománia a céklafélékben, különösen a Beta vulgaris saccharifera és néhány spenót esetén).[3]
Ökológia[szerkesztés]
Trópusi és mérsékelt övezeti óceáni területekből is ismert. Feltehetően a spórák a téli hideget vagy gazdáik hiányát vagy ökoszisztémában való alacsony mennyiségét túlélhetik.[4]
Életciklus[szerkesztés]
Általában növényi sejtekben fejlődik, a fertőzött szöveten gubacsokat okozva. Fontos Phytomyxea-betegségek például a káposztagolyva a káposztafélékben és a spongospórás varasodás.[3] Ezeket Plasmodiophora-, illetve Spongospora-fajok okozzák.[5]
Vegetatív formája, a plazmódium szincitium. Ez új spórákat képezve osztódik, melyek kiszabadulnak a gazda sejtjei robbanásakor. Nyugalomban lévő spórák és két sima ostorral rendelkező mozgó zoospórák is termelődnek a különböző szakaszokban. A plazmódiumban az osztódó magok keresztszerűek.
Összetett életciklusukban 2 szabadon mozgó zoospóra-állapot, 2 gazdához kötött plazmódiumállapot, egy vékony falú zoospórangium-állapot és egy vastag falú nyugalmi spóraállapot található.[4] Nem ismert, mikor, hogyan történik bennük meiózis.[4]
Történet[szerkesztés]
1860-ban és 1887-ben Anton de Bary a „vitatott Mycetozoa”,[6][7] 1878-ban Woronin a protiszták közé sorolta, később más zoospórás gombákkal és sárgásmoszatokkal együtt a Mastigomycotához sorolták. Sparrow 1960-ban a vízi moszatgombák közé sorolta, molekuláris elemzések szerint pedig a Rhizaria tagja.[4]
2011-ben Neuhauser és Kirchmair a Sorosphaerula nevet javasolták a Sorosphaera J. Schröter 1886 helyett, mivel 7 évvel korábban Brady likacsosházú-nemzetségre használta.[8]
2020-ban 18S rRNS alapján Hittorf et al. kimutatták, hogy a Spongospora és a Plasmodiophora nemzetségek polifiletikusak, utóbbi két faja különböző rendekbe tartozik: a Plasmodiophora brassicae a Plasmodiophorida, a Plasmodiophora diplanterae a Phagomyxida rendbe, utóbbi így eredeti nevét (Ostenfeldiella diplanterae Ferd. et Winge 1914) kapta vissza.[9]
2022-ben Hittorf et al. 18S rRNS alapján kimutatták, hogy a korábban Sorosphaerula radicalisnak nevezett faj is a Hillenburgia nemzetség tagja, így átnevezték Hillenburgia radicalisra.[10]
2024-ben szekvenálták a Plasmodiophora brassicae teljes genomját.[11]
Besorolás[szerkesztés]
A Plasmodiophoridát eredetileg nyálkagombáknak tekintették plazmódiumállapota miatt, és gyakran hibásan gombáknak sorolják be, így például a Plasmodiophoromycotához hasonló neveket adva. Azonban genetikai és ultraszerkezeti tanulmányok szerint a Rhizaria Endomyxa törzsének tagjai, a Cercozoa közeli rokonuk.
- Classis Phytomyxea Engler et Prantl 1897 em. Cavalier-Smith 1993
- ?Pongomyxa
- Ordo Phagomyxida Cavalier-Smith 1993
- Familia Phagomyxidae Cavalier-Smith 1993
- Phagomyxa Karling 1944
- Ostenfeldiella Ferdinandsen et Winge 1914[9]
- Familia Phagomyxidae Cavalier-Smith 1993
- Ordo Plasmodiophorida Cook 1928 em. Cavalier-Smith 1993
- Familia Endemosarcidae Olive et Erdos 1971
- Endemosarca Olive et Erdos 1971
- Familia Plasmodiophoridae Berl 1888
- Cystospora Elliott 1916 nomen dubium [Acrocystis Ellis et Halsted ex Halsted 1890 non Zanardini 1872]
- Maullinia Maier et al. 2000
- Phytomyxa Schröter 1886
- Ligniera Maire et Tison 1911 [Anisomyxa Němec 1913; Rhizomyxa Borzí 1884; Sorolpidium Němec 1911]
- Membranosporus Ostenfeld et Petersen 1930
- Octomyxa Couch, Leitner et Whiffen 1939
- Plasmodiophora Woronin 1877
- Polymyxa Ledingham 1933
- Pseudoligniera Hittorf et al. 2020[9]
- Sorodiscus Lagerheim et Winge 1913 non Allman 1847
- Sorosphaerula Neuh. et Kirchm. 2011
- Spongospora Brunchorst 1887 [Clathrosorus Ferdinandsen et Winge 1920]
- Hillenburgia Hittorf et al. 2020[9]
- Sporomyxa Léger 1908
- Tetramyxa Goebel 1884 [Molliardia Maire et Tison 1911]
- Woronina Cornu 1872
- Familia Endemosarcidae Olive et Erdos 1971
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Neuhauser, Sigrid (2014). „Cross-kingdom host shifts of phytomyxid parasites”. BMC Evolutionary Biology 14 (1), 33. o. DOI:10.1186/1471-2148-14-33. PMID 24559266.
- ↑ (2009. február 1.) „Phylogeny of novel naked filose and reticulose Cercozoa: Granofilosea cl. n. and Proteomyxidea revised”. Protist 160 (1), 75–109. o. DOI:10.1016/j.protis.2008.07.002. PMID 18952499.
- ↑ a b (2018) „Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae”. Molecular Plant Pathology 19 (4), 1029–1044. o. DOI:10.1111/mpp.12580. PMID 29024322.
- ↑ a b c d Neuhauser S, Kirchmair M, Gleason FH (2011. április). „Ecological roles of the parasitic phytomyxids (plasmodiophorids) in marine ecosystems – a review”. Mar Freshw Res 62 (4), 365–371. o. DOI:10.1071/MF10282. PMID 22319023.
- ↑ Agrios, George N.. Plant Pathology, 5th, Academic Press (2005)
- ↑ de Bary, A. (1860). „XXV.—On the Mycetozoa”. Annals and Magazine of Natural History 5 (28), 233–243. o. DOI:10.1080/00222936008697211. ISSN 0374-5481.
- ↑ The Mycetozoans. Academic Press, 1–7. o. (1975. július 4.). ISBN 978-0-1252-6250-7
- ↑ Neuhauser S, Kirchmair M (2011. augusztus 18.). „Sorosphaerula nom. n. for the plasmodiophorid genus Sorosphaera J. Schröter 1886 (Rhizaria: Endomyxa: Phytomyxea: Plasmodiophorida)”. J Eukaryot Microbiol 58 (5), 469–470. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2011.00571.x. PMID 21851471.
- ↑ a b c d Hittorf M, Letsch-Praxmarer S, Windegger A, Bass D, Kirchmair M, Neuhauser S (2020. november 8.). „Revised Taxonomy and Expanded Biodiversity of the Phytomyxea (Rhizaria, Endomyxa)”. J Eukaryot Microbiol 67 (6), 648–659. o. DOI:10.1111/jeu.12817. PMID 32654223.
- ↑ Hittorf M, Kirchmair M, Garvetto A, Neuhauser S (2022. június 13.). „Molecular data reallocates Sorosphaerula radicalis (Plasmodiophorida, Phytomyxea, Rhizaria) to the genus Hillenburgia”. J Eukaryot Microbiol 69 (4), e12924. o. DOI:10.1111/jeu.12924. PMID 35593513.
- ↑ Javed MA, Mukhopadhyay S, Normandeau E, Brochu AS, Pérez-López E (2024. június 4.). „Telomere-to-telomere Genome Assembly of the Clubroot Pathogen Plasmodiophora brassicae”. Genome Biol Evol 16 (6), evae122. o. DOI:10.1093/gbe/evae122. PMID 38857178.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Phytomyxea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.