Phorminx
| Phorminx | |
 | |
| Más nyelveken | |
| ógörög: φόρμιγξ | |
| Besorolás | |
| kordofon → lírák pengetős | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.2 |
| Hangolás | Heptatonikus |
| Rokon hangszerek | kithara, khelüsz-líra, barbitosz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Phorminx témájú médiaállományokat. | |
A phorminx (ógörög φόρμιγξ) húros, pengetős hangszer, az ókori görög lírák családjának talán legrégibb tagja.
A homéroszi eposzokban a phorminx és a kitharisz szavak utalnak a dalok kíséretéhez használt líraszerű pengetős hangszerekre. A kettő közötti kapcsolat, különbözőségük nem tisztázott, a phorminxon való játék igéje a kitharizein.[1] Az Apollón-himnusz szerint Apollón „kecses phorminxon” (phormingi glaphürei)[2] játszik „arany plektronnal”, azaz pengetővel.[3] Homérosz a phorminxot édesen szóló, csengő vagy zörgő (kanakhé)[4] hangú, díszes hangszernek festi le, de az Odüsszeiából az is kiolvasható, hogy húrjai juhbélből sodrottak, behangolni pedig kollopszok segítségével, vagyis a húrok felső végéhez rögzített bőrgyűrűknek a hangszer keresztrúdja (zügon) körüli elforgatásával lehet.[5] Elsősorban hivatásos dalnokok – az Odüsszeiában a vak Démodokosz meg Phémiosz – hangszere,[6] de az Iliaszban Akhilleusz is pengeti saját szórakoztatására.[7]
A Kr. e. 8. századtól, a geometrikus, majd később az archaikus kor vázaképein gyakran tűnik fel egy elsősorban Apollón és Artemisz alakjához kapcsolódó, alsó részén ívelt formájú líraféleség, amelyet a hangszertudomány bölcsőkitharának nevezett el, megkülönböztetve a később megjelenő, hivatásos zenészek által használt, nagyjából trapéz formájú, alsó részén egyenes „koncert” kitharától. A kitharához hasonlóan fából készül, lapos, dobozszerű felépítésű, de a húrozatot kifeszítő karjai (pékhüsz) párhuzamosabb vonalúak, egyenesebbek, csak kicsivel nyúlnak a keresztrúd fölé, gyakran díszítettek. Néha sajátos szem-ábrázolások láthatók a hangszer korpuszán, amitől emberi archoz válik hasonlóvá, és ami csakis erre a hangszertípusra jellemző. Bár nincs erre egyértelmű bizonyíték, a hangszertudomány gyakran az így ábrázolt líratípust azonosítja a phorminxszal.
A vázaképeken a zenész leggyakrabban állva, ritkábban ülő helyzetben szólaltatja meg. Húrozása, játékmódja azonosnak tűnik a többi líraféleséggel.
A hangszertípus a Kr. e. 6–5. század során fokozatosan kiszorult a használatból, átadta helyét más líraféléknek. A phorminx szó – amelyről nem tudható bizonyosan, hogy kifejezetten ezt a bölcsőformájú hangszervariánst jelölte, vagy általánosan a líra archaizáló, költői elnevezése volt – kikopott a nyelvből. A klasszikus korban a bölcsőkithara még előfordul vázafestményeken, de ritkábban, mint a szögletes koncert-kithara. Már csak dionüszoszi jelenetekben kap szerepet, később nők, múzsák kezében láthatjuk, vagy a háttérben a falra akasztva, majd a Kr. e. 4. századtól gyakorlatilag eltűnik. Valószínű, hogy professzionális használatra már kevésbé volt alkalmas, mint a fejlettebb kithara, a házi muzsikáláshoz pedig talán egyszerűbb, olcsóbb volt a teknőcpáncélból készült khelüsz-líra és barbitosz.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Greek-English Lexicon – κιθαρίζω
- ↑ Greek-English Lexicon – γλαφυρός
- ↑ Apollón-himnusz, 182-206, angol fordítás
- ↑ Greek-English Lexicon – καναχή
- ↑ Odüsszeia, 21. 406-411 Devecseri Gábor fordításában: „…leleményes Odüsszeusz nyomban, amint fölemelte az íjat, megtapogatta. S mint aki nagyszerü énekmondó s ért is a lanthoz, és könnyen kifeszíti a húrt, új szegre csavarva, és a juh-bélt mindkétoldalt megerősiti szépen, úgy idegezte föl azt, nem erőlködvén, nagy Odüsszeusz. Próbát tett azután, jobbkézzel nyúlva a húrhoz: fölzendült, s mint fecskéé, szép hangja olyan volt.” pontosabb angol fordítás (3. – 4. oldal) Archiválva 2012. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Odüsszeia, 8. 250-265
- ↑ Iliasz, 9.186-189 Devecseri Gábor fordításában: „…lelkét csengő lanttal viditotta, szép díszes lanttal, melynek húrlába ezüst volt: Éetión várát feldúlva szerezte magának: épp ezzel mulatott, hősöknek zengte a hírét.”
- ↑ West, i. m. 55. o.
Források
[szerkesztés]- The Evolution of Ancient Greek Music in Byzantium (angol nyelven). [2005. december 25-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
- John Curtis Franklin: The Language of Musical Technique in Greek Epic Diction (angolul)
- West, Martin Litchfield. Ancient Greek Music. Oxford University Press (1992). ISBN 019-814-975-1
