Peter Schreier
| Peter Schreier | |
 | |
| Peter Schreier 1987-ben | |
| Született | 1935. július 29.[1][2][3][4][5] Meißen[6] |
| Elhunyt | 2019. december 25. (84 évesen)[7][5][8] Drezda[9] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | betegség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Schreier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peter Max Schreier (Meißen, 1935. július 29. – Drezda, 2019. december 25.) német operaénekes (tenor), karmester. Színpadon különösen Mozart-tenorként volt világszerte ünnepelt művész. Oratóriumszólistaként és Schubert dalainak tolmácsolójaként is a 20. század legnagyobb művészei közé tartozott.
Élete
[szerkesztés]Kisgyermekkorát Gauernitz-Constappelben töltötte, ahol édesapja kántortanító volt. Tőle kapta zenei ismeretei alapjait. 1943-ban felvették a világhírű drezdai Kreuzchor előkészítőjébe. A kórus internátusában Rudolf Mauersberger alapozta meg technikáját, ami felnőttként alkalmassá tette bel canto és Mozart-szerepek eléneklésére. 1944-ben szerepelt először színpadon, mint a Varázsfuvola egyik fiúja. 1945. július 1-jétől a Kreuzchor szopránszólamában énekelt, karácsonykor már altszólista volt, s az maradt egészen a mutálásig, amikor hangja tenorrá változott, és megválasztották első kórusprefektusnak. Több európai turnén vett részt, ekkor járt először Magyarországon is. 1954-ben vált meg a fiúkartól.
1954 és 1956 között Fritz Polster magántanítványa volt Lipcsében. A város rádióállomása (ma MDR) énekkarának tagja volt rövid időre. 1955-ben Sulzbach-Rosenbergben énekelte először a János-passió Evangelistáját, a következő évben ugyanezt a Máté-passióban Brémában és Drezdában.
1956 és 1959 között a szász főváros Carl Maria von Weber Zeneművészeti Főiskoláján Heinz Winkler növendéke volt az ének szakon. A karmesterképzőt Ernst Hintzénél végezte el. Az államvizsga után a Semperoper stúdiójában szerezte meg a kellő színpadi gyakorlatot. Az operairodalom számos akkor még ritkaságnak számító darabjában alakított kisebb-nagyobb szerepeket. A Fidelio első foglyaként debütált. Első Mozart-szerepe 1960-ban Ferrando volt a Cosìban. A következő év októberében lett a társulat magánénekese.
„Schreier hangja a lírai tenor gyönyörű példája, amelyet másként daltenornak is szoktak mondani. Abszolút hajlékonyság, kristálytiszta, fuvolaszerű könnyedség jellemzi ezt a ritka hangfajt, amely magas fekvéseinek csengő szépségével szinte beburkolja a hallgatót. Ez a hatalmas termetű, mosolygós arcú fiatalember valóban mindent tud, amit az éneklésről tudni lehet, amellett teherbírása végtelennek tűnik [...]”
– Pernye András, 1969. március 19.[15]
Szerepei
[szerkesztés]- Ludwig van Beethoven: Fidelio – Jacquino; Első fogoly
- Benjamin Britten: Koldusopera – Jemmy Twitcher
- Domenico Cimarosa: A titkos házasság – Paolino
- Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – Lenszkij
- Paul Dessau: Lucullus elítéltetése – Lasus; Első tiszt
- Paul Dessau: Einstein – Első fizikus
- Fidelio F. Finke: A varázshal – Hein halász
- Jean Kurt Forest: Tai Jang felébred – Szen
- Georg Friedrich Händel: Julius Cæsar Egyiptomban – Sextus
- Joseph Haydn: Az igazi állhatatosság – Errico gróf
- Leoš Janáček: A holtak házából – Fiatal rab
- Albert Lortzing: Cár és ács – Nagy Péter; Marquis de Chateauneuf
- Jules Massenet: Manon – Des Grieux
- Claudio Monteverdi: Orfeusz – címszerep
- Wolfgang Amadeus Mozart: Bastien és Bastienne – Bastien
- Wolfgang Amadeus Mozart: Mitridatész, Pontusz királya – Mitridatész
- Wolfgang Amadeus Mozart: Ascanio Albában – Ascanio
- Wolfgang Amadeus Mozart: Lucio Silla – címszerep
- Wolfgang Amadeus Mozart: A pásztorkirály – Nagy Sándor
- Wolfgang Amadeus Mozart: Az álruhás kertészlány – Belfiore
- Wolfgang Amadeus Mozart: Zaide – Gomatz
- Wolfgang Amadeus Mozart: Idomeneo, Kréta királya – Idomeneo; Idamantes
- Wolfgang Amadeus Mozart: Scipione álma – Scipione
- Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Belmonte
- Wolfgang Amadeus Mozart: A színigazgató – Monsieur Vogelsang
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Basilio
- Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Don Ottavio
- Wolfgang Amadeus Mozart: Così fan tutte – Ferrando
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Tamino; Első fiú
- Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Borisz Godunov – A falu bolondja
- Otto Nicolai: A windsori víg nők – Fenton
- Hans Pfitzner: Palestrina – címszerep
- Szergej Szergejevics Prokofjev: Szemjon Kotko – Mikola
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf
- Johann Strauss jun.: A denevér – Alfred
- Richard Strauss: Salome – Narraboth
- Richard Strauss: A rózsalovag – Olasz énekes
- Richard Strauss: Ariadné Naxosban – Scaramuccio
- Richard Strauss: Daphné – Leukippos
- Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Da-Ud
- Richard Strauss: Capriccio – Flamand
- Giuseppe Verdi: La Traviata – Gastone de Letorières
- Richard Wagner: A bolygó hollandi – Kormányos
- Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – David
- Richard Wagner: Trisztán és Izolda – Egy fiatal hajós
- Richard Wagner: A Rajna kincse – Loge
- Kurt Weill: A kispolgár hét főbűne – Apa
- Kurt Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása – Jim Mahoney
Önéletrajzai
[szerkesztés]- Aus meiner Sicht. Gedanken und Erinnerungen. Berlin, 1983. Union-Verlag. ISBN 3552035354
- Im Rückspiegel. Erinnerungen und Ansichten. Wien, 2005. Edition Steinbauer. ISBN 3902494042
Főbb lemezfelvételei
[szerkesztés]- Johann Sebastian Bach egyházi kantátái – tenor BWV 1, 4, 10, 21, 26, 36, 40, 61, 68, 71, 80, 110, 134, 137, 140, 172, 243 (Arleen Augér, Ortrun Wenkel, Theo Adam stb.; Thomanerchor Leipzig, a Lipcsei Gewandhaus Zenekara stb., vezényel: Hans-Joachim Rotsch) (1975–1984) Berlin Classics 0184212BC
- Johann Sebastian Bach összes világi kantátája – tenor és karmester (Edith Mathis, Lucia Popp, Arleen Augér, Hamari Júlia, Siegfried Lorenz, Theo Adam stb.; Berliner Solisten; Berlini Kamarazenekar) (1976–1985) Berlin Classics 0 184202BC
- Franz Schubert összes világi és egyházi kórusműve (Helen Donath, Lucia Popp, Brigitte Fassbaender, Dietrich Fischer-Dieskau; Bajor Rádió Ének- és Zenekara, vezényel: Wolfgang Sawallisch) (1980–1993) Warner 0284742
- Franz Schubert: A szép molnárleány – Téli utazás – Hattyúdal + dalok (Schiff András [zongora]) (1989) Decca 475 268-2
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Tenor Peter Schreier mit 84 Jahren in Dresden gestorben, 2019. december 26.
- ↑ Salzburgwiki (német nyelven)
- ↑ Muere tenor alemán Peter Schreier a los 84 años. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ https://www.schumann-portal.de/Robert_Schumann_Prize_of_the_city_of_Zwickau.html, 2018. november 23.
- ↑ https://www.evs-musikstiftung.ch/en/prize/prize/archive/prize-winner-archive.html
- ↑ https://www.ram.ac.uk/about-us/about-the-academy/the-bach-prize, 2018. november 5.
- ↑ https://www.mendelssohn-stiftung.de/en/internationaler-mendelssohn-preis/verleihung/, 2018. november 22.
- ↑ https://www.bachfestleipzig.de/de/bachfest/bach-medaille, 2018. november 13.
- ↑ Pernye András: Budapest hangversenytermeiben. Válogatott zenekritikák, 1959–1975. Vál. ... Mikus Balázs. Budapest, 2012. Gondolat Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár. 295. l. ISBN 9789636934392
Források
[szerkesztés]- Krause, Ernst–Schöne, Marion: Opernsänger. Sechzig Porträts. Berlin, 1979. Henschelverlag.
- Schmiedel, Gottfried: Peter Schreier. Eine Bildbiographie von – –. Berlin, 1982. Henschelverlag.
- Peter Schreier a Bach Cantatas Website-on
- Peter Schreier a Bécsi Állami Opera adatbázisában
- Peter Schreier a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Peter Schreier Archiválva 2018. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a Metropolitan Opera adatbázisában
