Peskó Zoltán (orgonaművész)
Peskó Zoltán | |
Született | 1903. augusztus 24. Zsolna |
Elhunyt | 1967. április 17. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Peskó Zoltán |
Foglalkozása | orgonaművész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1921–1927) |
Sírhelye | Óbudai temető (20-277) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Peskó Zoltán (eredeti neve: Peschko Zoltán) (Zsolna, 1903. augusztus 24. – Budapest, 1967. április 17.) orgonaművész, zeneszerző, pedagógus. Fiai, Peskó Zoltán (1937–2020) zeneszerző, karmester és Peskó György (1933–2002) orgonaművész.
Életpályája
[szerkesztés]1921–1927 között a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Antalffy-Zsiross Dezsőnél, Zalánfy Aladárnál, Siklós Albertnél és Thoma Józsefnél tanult. Közben a középiskolai énektanári tanszakot is elvégezte. 1927–1929 között a soproni tanítóképzőben oktatott. Ezután a budapesti Fasori evangélikus templomban orgonista és az evangélikus gimnázium énektanára volt. 1938–1939 között Németországban Fritz Heitmannál, Fritz Jöde-nél és Reimannál képezte tovább magát. Hazatérése után újjászervezte a fasori gimnáziumnak a Lipcsei Thomanerchor mintájára épülő dal- és zeneegyesületét; Ádám Jenővel létrehozta a Protestáns Énekkart. 1958–1963 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola orgonatanára volt. 1963-ban nyugdíjba vonult.
Sokoldalú ember volt. Orgonaművészként a német barokk zene (Pachelbel, Bach) és az új magyar orgonamuzsika (Major Ervin, Gárdonyi Zoltán) lelkes propagálója.
Sírja az Óbudai temetőben található (20-277).
Művei
[szerkesztés]- A helyes orgonaépítés elvei (Budapest, 1939)
- A magyar protestáns egyházi zene múltja és jelene (Budapest, 1941)
- A Magyar Muzsika hőskora és jelene (Budapest, 1944)
- Evangélikus templomok (Budapest, 1944)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
[szerkesztés]- A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben. Sok képpel, rajzzal és kótapéldával. Szerkesztette: Batizi László. Budapest, Dr. Pintér Jenőné, 1944.
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8