Ugrás a tartalomhoz

Periophthalmus weberi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Periophthalmus weberi
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Oxudercinae
Nem: Periophthalmus
Bloch & Schneider, 1801
Faj: P. weberi
Tudományos név
Periophthalmus weberi
Eggert, 1935
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Periophthalmus weberi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Periophthalmus weberi témájú kategóriát.

A Periophthalmus weberi a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Periophthalmus weberi előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánok határán van. Ez az iszapugró géb az indonéziai Irian Jaya tartományban, Pápua Új-Guineában és Ausztrália északi részén található meg. A Gangesz deltájában és India egyéb részein élő állományai meglehet, hogy inkább a Periophthalmodon septemradiatushoz tartoznak.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a gébfaj legfeljebb 10 centiméter hosszú. A hátúszóján 5-17 tüske és 10-13 sugár, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 8-11 sugár ül. A hátúszói a nőstény esetében részben össze vannak kötve. Az első hátúszó közepesen magas és a szélei egyenesek; nincsen rajta csíkozás, csak néhány halványkék pont; azonban a tartósított példányoknál e kék pontok fehérre változnak. Az első hátúszótüskéje kétszer olyan hosszú, mint a többi. Mindkét nembéli hal második hátúszója csíkozás nélküli. Egy hosszanti sorban 46-52 pikkely látható.

Életmódja

[szerkesztés]

Trópusi halfaj, amely a brakkvízben érzi jól magát. Az oxigént képes, egyenesen a levegőből kivenni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre. A víz alá is lemerülhet. A mangroveerdők és a tengerparti pálmaerdők iszapos területeit kedveli. Néha felúszik a nagyobb folyók alsó szakaszaiba is.

Források

[szerkesztés]