Gödényalakúak

Gödényalakúak
	Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen 66–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Déli gödény (Pelecanus thagus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes; Mayr, 2010
Rend:	Pelecaniformes; Sharpe, 1891
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gödényalakúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gödényalakúak témájú médiaállományokat és Gödényalakúak témájú kategóriát.

A gödényalakúak (Pelecaniformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.

Rendszertani besorolásuk

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.^[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával^[2]^[3] a gödényfélék (Pelecanidae) kivételével, minden eddigi idetartozó családot kivettek a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjéből. Az innen kivont családokat pedig áthelyezték az újonnan létrehozott trópusimadár-alakúak (Phaethontiformes) (trópusimadár-félék)^[4] és szulaalakúak (Suliformes) (kígyónyakúmadár-félék, fregattmadárfélék, kárókatonafélék, szulafélék) rendekbe.^[5]

Az átrendezés során a gödényfélék nem maradtak e rend egyetlen recens családja, mivel a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjének 5 recens családjából négyet ide helyeztek át.^[4]^[6]^[7]^[8]^[9]

Rendszerezés

A rendbe az alábbi 5 recens család tartozik:^[10]

gémfélék (Ardeidae) Leach, 1820 - 70 recens faj
papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae) Bonaparte, 1853 - 1 recens faj
gödényfélék (Pelecanidae) Rafinesque, 1815 - 8 recens faj
gogófélék (Scopidae) Bonaparte, 1849 - 1 recens faj
íbiszfélék (Threskiornithidae) Richmond, 1917 - 36 recens faj

Egykoron idesorolt fosszilis taxonok

Az alábbi családot és nemeket korábban ősgödényalakúaknak vélték, de manapság az idetartozásuk ma már nem elfogadott:

Pelagornithidae nevű fosszilis családot egyes ornitológusok is a gödényalakúakhoz sorolták, míg mások, egyéb családok bevonásával saját rendet alkottak volna neki; ma má tudjuk, hogy semmi köze a gödényalakúakhoz, sőt inkább a Galloanserae öregcsaládba tartozik.^[11]
Lonchodytes (Lance Creek - késő kréta; Wyoming, USA) - talán viharmadár-alakú
Torotix (késő kréta) - az újabb kutatások szerint talán mégis gödényalakú^[12]
Tytthostonyx (késő kréta/kora paleocén) - talán viharmadár-alakú^[13]
Cladornis (Deseado Early - oligocén; Patagónia, Argentína) - az újabb kutatások szerint talán mégis gödényalakú
„Liptornis” – nomen dubium - korábban gödényfélének tekintették, de meglehet, hogy bazális Suliforma^[14]
Elopteryx - korábban kréta kori gödényalakúnak tekintették, de kitudódott, hogy nem is madár, hanem egy Troodontidae dinoszaurusz^[15]

Jegyzetek

↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
↑ ^a ^b Hedges, S.Blair; Sibley, Charles G (1994). „Molecules vs. morphology in avian evolution: the case of the "pelecaniform" birds”. PNAS 91 (21), 9861–65. o. DOI:10.1073/pnas.91.21.9861.
↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
↑ doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
↑ Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ doi:10.1098/rsbl.2006.0523
↑ (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
↑ International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
↑ Olson (1985: p. 198), Mlíkovský (2002: p. 81), Mayr (2009: pp. 55–59)
↑ Brodkorb (1963). "Birds from the Upper Cretaceous of Wyoming." pp. 50–70 in Sibley (ed.), Proceedings of the XIII International Ornithological Congress.
↑ Olsen, S. and Parris, D.C. (1987). "The Cretaceous Birds of New Jersey." Smithsonian Contributions to Paleontology, 63: 22pp.
↑ Olson, Storrs L.. The fossil record of birds, Chapter 2 of "Avian Biology", vol.VIII, eds: Donald S. Farner, James R. King, & Kenneth C. Parkes. Academic Press, 201. o. (1985). ISBN 0-12-249408-3
↑ Mortimer (2004)

Források

Bourdon, Estelle; Bouya, Baâdi & Iarochene, Mohamed (2005): Earliest African neornithine bird: A new species of Prophaethontidae (Aves) from the Paleocene of Morocco. Society of Vertebrate Paleontology|J. Vertebr. Paleontol. 25(1): 157–170. Digital Object Identifier|DOI: 10.1671/0272-4634(2005)025[0157:EANBAN]2.0.CO;2 HTML abstract
Mayr, Gerald (2003): The phylogenetic affinities of the Shoebill (Balaeniceps rex). Journal für Ornithologie 144(2): 157–175. [English with German abstract] HTML abstract
Mortimer, Michael (2004): The Theropod Database: Phylogeny of taxa. Hozzáférés ideje: 2013-MAR-02.
ITIS szerint a gólyaalakúakhoz tartozik

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pelecaniformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a gödényalakúakről

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Jarvis-1] "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.

[2] R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 13.)

[3] Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)

[Hedges94-4] Hedges, S.Blair; Sibley, Charles G (1994). „Molecules vs. morphology in avian evolution: the case of the "pelecaniform" birds”. PNAS 91 (21), 9861–65. o. DOI:10.1073/pnas.91.21.9861.

[5] A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)

[6] :10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x

[7] Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

[8] :10.1098/rsbl.2006.0523

[9] (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.

[10] International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)

[11] Olson (1985: p. 198), Mlíkovský (2002: p. 81), Mayr (2009: pp. 55–59)

[brodkorb1963-12] Brodkorb (1963). "Birds from the Upper Cretaceous of Wyoming." pp. 50–70 in Sibley (ed.), Proceedings of the XIII International Ornithological Congress.

[olson1987-13] Olsen, S. and Parris, D.C. (1987). "The Cretaceous Birds of New Jersey." Smithsonian Contributions to Paleontology, 63: 22pp.

[14] Olson, Storrs L.. The fossil record of birds, Chapter 2 of "Avian Biology", vol.VIII, eds: Donald S. Farner, James R. King, & Kenneth C. Parkes. Academic Press, 201. o. (1985). ISBN 0-12-249408-3

[15] Mortimer (2004)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]