Kígyónyakúmadár-félék

Kígyónyakúmadár-félék
	Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen
	Feketehasú kígyónyakúmadár (Anhinga melanogaster)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Szulaalakúak (Suliformes); Sharpe, 1891
Család:	Kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae); Reichenbach, 1849
Szinonimák
	Anhinginae Ridgway, 1887; Plotidae; Plottidae; Plotinae Rafinesque, 1815; Plottinae; Ptynginae Poche, 1904;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú médiaállományokat és Kígyónyakúmadár-félék témájú kategóriát.

A kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.^[2] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával^[3]^[4] ezt a madárcsaládot kivették a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjéből és áthelyezték az újonnan létrehozott szulaalakúak rendbe.^[5]

Rendszerezés

A családba az alábbi 1 élő nem és 3-4 foszilis nem tartozik:

Anhinga Brisson, 1760 – 4 faj; típusnem
†Meganhinga Alvarenga, 1995 (kora miocén; Chile)
†„Paranavi” (középső/késő miocén; Argentína, Paraná) – nomen nudum^[6]
†Macranhinga Noriega, 1992 (középső/késő miocén – késő miocén/kora pliocén; Dél-Amerika) – meglehet, hogy magába foglalja az „Anhinga” fraileyi-t^[7]
†Giganhinga Rinderknecht & Noriega, 2002 (késő pliocén/kora pleisztocén; Uruguay)

A Szumátrán talált paleogén időszaki kárókatonaszerű maradványt, azaz a Protoplotust, korábban a kígyónyakúmadár-félékhez sorolták, de manapság a Suliformesok egy ősi alakjának tekintik; azóta külön családot (Protoplotidae) alkottak neki.^[8]

Jegyzetek

↑ Walter J. Bock (1994): History and Nomenclature of Avian Family-Group Names. Bulletin of the American Museum of Natural History, number 222; with application of article 36 of ICZN.
↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
↑ Named in a thesis and hence not validly according to International Commission on Zoological Nomenclature|ICZN rules. An apparently flightless species the size of A. anhinga: Noriega (1994), Cione et al. (2000)
↑ Cione et al. (2000), Alvarenga & Guilherme (2003)
↑ Olson (1985): p.206, Mackness (1995), Mayr (2009): pp.62–63

Források

Alvarenga, Herculano M.F. & Guilherme, Edson (2003). „The anhingas (Aves: Anhingidae) from the upper tertiary (Miocene-Pliocene) of southwestern Amazonia”. Society of Vertebrate Paleontology 23 (3), 614–621. o. DOI:10.1671/1890.
AnAge [2009]: Anhinga longevity data. Hozzáférés ideje: 2009-SEP-09.
Answers.com [2009]: darter. In: Columbia Electronic Encyclopedia (6th ed.). Columbia University Press. Hozzáférés ideje: 2009-Sep-09.
Becker, Jonathan J. (1986). „Reidentification of "Phalacrocorax" subvolans Brodkorb as the earliest record of Anhingidae”. Auk (journal) 103 (4), 804–808. o.
Brodkorb, Pierce (1956). „Two New Birds from the Miocene of Florida”. Condor (journal) 58 (5), 367–370. o. DOI:10.2307/1365055.
Brodkorb, Pierce and Mourer-Chauviré, Cécile (1982). „Fossil anhingas (Aves: Anhingidae) from Early Man sites of Hadar and Omo (Ethiopia) and Olduvai Gorge (Tanzania)”. Géobios 15 (4), 505–515. o. DOI:10.1016/S0016-6995(82)80071-5.
Campbell, K.E. Jr. (1996). „A new species of giant anhinga (Aves: Pelecaniformes: Anhingidae) from the upper Miocene (Huayquerian) of Amazonian Peru”. Natural History Museum of Los Angeles County Contributions in Science 460, 1–9. o.
Christidis, Les & Boles, Walter E. (2008): Systematics and Taxonomy of Australian Birds. CSIRO Publishing, CollingwoodVictoria, Australia. ISBN 978-0-643-06511-6
Cione, Alberto Luis; de las Mercedes Azpelicueta, María; Bond, Mariano; Carlini, Alfredo A.; Casciotta, Jorge R.; Cozzuol, Mario Alberto; de la Fuente, Marcelo; Gasparini, Zulma; Goin, Francisco J.; Noriega, Jorge; Scillatoyané, Gustavo J.; Soibelzon, Leopoldo; Tonni, Eduardo Pedro; Verzi, Diego & Guiomar Vucetich, María (2000): Miocene vertebrates from Entre Ríos province, eastern Argentina^{[halott link]}. [English with Spanish abstract] In: Aceñolaza, F.G. & Herbst, R. (eds.): El Neógeno de Argentina. INSUGEO Serie Correlación Geológica 14: 191–237.
Gál, Erika; Hír, János; Kessler, Eugén & Kókay, József (1998–99). „Középső-miocén ősmaradványok, a Mátraszőlős, Rákóczi-kápolna alatti útbevágásból. I. A Mátraszőlős 1. lelőhely” (magyar with english abstract nyelven). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23, 33–78. o. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
Jobling, James A. (1991): A Dictionary of Scientific Bird Names. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-854634-3
Kennedy, Martyn; Spencer, Hamish G. & Gray, Russell D. (1996). „Hop, step and gape: do the social displays of the Pelecaniformes reflect phylogeny? Animal Behaviour”. Animal Behaviour 51 (2), 273–291. o. DOI:10.1006/anbe.1996.0028. (1996) „Erratum”. Animal Behaviour 51 (5), 1197. o. DOI:10.1006/anbe.1996.0124.
Mackness, Brian (1995). „Anhinga malagurala, a New Pygmy Darter from the Early Pliocene Bluff Downs Local Fauna, North-eastern Queensland”. Emu (journal) 95 (4), 265–271. o. DOI:10.1071/MU9950265.
Martin, Larry & Mengel, R.G. (1975). „A new species of anhinga (Anhingidae) from the Upper Pliocene of Nebraska”. Auk (journal) 92 (1), 137–140. o. DOI:10.2307/4084425.
Mayr, Gerald (2009): Paleogene Fossil Birds. Springer-Verlag, Heidelberg & New York. ISBN 3-540-89627-9
Merriam-Webster (MW) [2009]: Online English Dictionary – Anhinga. Hozzáférés ideje: 2009-Sep-09.
Miller, Alden H. (1966). „An Evaluation of the Fossil Anhingas of Australia”. Condor (journal) 68 (4), 315–320. o. DOI:10.2307/1365447.
Mlíkovský, Jirí (2002): Cenozoic Birds of the World (Part 1: Europe). Ninox Press, Prague.
Myers, P.; Espinosa, R.; Parr, C.S.; Jones, T.; Hammond, G.S. & Dewey, T.A. [2009]: Animal Diversity Web – Anhingidae. Hozzáférés ideje: 2009-Sep-09.
Noriega, Jorge Ignacio (1994): Las Aves del "Mesopotamiense" de la provincia de Entre Ríos, Argentina ["The birds of the 'Mesopotamian' of Entre Ríos Province, Argentina"]. Doctoral thesis, Universidad Nacional de La Plata [in Spanish]. PDF abstract
Olson, Storrs L. (1975). „An Evaluation of the Supposed Anhinga of Mauritius”. Auk (journal) 92 (2), 374–376. o. DOI:10.2307/4084567.
Olson, Storrs L. (1985). „The Fossil Record of Birds”. Avian Biology 8, 206–207 (Section X.G.5.c. Anhingidae). o. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/b978-0-12-249408-6.50011-x. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
ITIS szerinti rendszer besorolása
Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft. 1990. ISBN 963-02-7705-0

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlangenhalsvögel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Darter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a családhoz tartozó fajok
Darter videos Archiválva 2007. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben on the Internet Bird Collection

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Walter J. Bock (1994): History and Nomenclature of Avian Family-Group Names. Bulletin of the American Museum of Natural History, number 222; with application of article 36 of ICZN.

[Jarvis-2] "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.

[3] R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 11.)

[4] Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)

[5] A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)

[6] Named in a thesis and hence not validly according to International Commission on Zoological Nomenclature|ICZN rules. An apparently flightless species the size of A. anhinga: Noriega (1994), Cione et al. (2000)

[7] Cione et al. (2000), Alvarenga & Guilherme (2003)

[8] Olson (1985): p.206, Mackness (1995), Mayr (2009): pp.62–63

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]