Ugrás a tartalomhoz

Pécsújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pečovská Nová Ves szócikkből átirányítva)
Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves)
Pécsújfalu zászlaja
Pécsújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1319
PolgármesterJaroslav Dujava
Irányítószám082 56
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség2788 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület11,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′, k. h. 21° 03′49.133333°N 21.050000°EKoordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 21° 03′49.133333°N 21.050000°E
Pécsújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pécsújfalu (szlovákul Pečovská Nová Ves, németül: Frauendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 21 km-re, Kisszebentől 5 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek.

Eredeti neve Kocsmaalja, mely egy 1209-es oklevélen „Kuchmaalja” alakban már említve van, mint a vámmal bíró Ujvárhoz tartozó falu. Az eredeti település egy már meglévő kocsma körül alakult ki, azonban valószínűleg a tatárjárás során elpusztult. Ezután már Újfalu néven települt újra, ezen a néven 1248-ban szerepel először „Wyfolu” alakban. A 13. században a sárosi váruradalom része volt. Az 1300-as években Rykolf ispán illetve leszármazottjai birtokolták, bár Myckh szlavóniai bán utódai is igényt tartottak rá. 1427-ben 60 adózó portája volt. 1512-ben Perényi Imre nádor kezében van, ki azt átengedi Tharczai Miklósnak. Végül I. Ferdinánd 1559. június 7-i oklevelével a hűtlenségbe esett Tharczai Györgytől elkobzott birtokokat Péchy Gáspárnak valamint testvérének, Mártonnak adományozza.

Az 1580-as évektől kezdik Péchy-Ujfalunak, majd a későbbi időkben Péchujfalu/Pécsújfalunak nevezni. Vámja egészen a 16. század végéig működött. A 18. század közepétől vashámor üzemelt a településen. 1787-ben 125 házában 1273 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Pécs Újfalu. Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, Ispotállya is van; határja középszerű.”[2]

1828-ban 223 háza és 1654 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, állattartással, tímármesterséggel, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakosa kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Péch), Pecsowszka Nowawesz, Sáros vmegyében, népes tót falu, a Gallicziába vezető országutban, igen kies vidéken: 1139 rom., 181 g. kath., 4 evang., 157 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Több csinos urasági lakház. Határa bár nagyobb részint hegyes és dombos, de meglehetős, termékeny rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje derék. F. u. a régi-törzsökös Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1316 lakosából 46 magyar és 987 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1083 lakosából 38 magyar, 122 német és 870 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1008 lakosából 129 magyar, 96 német és 709 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1085 lakosából 96 magyar, 86 német, 765 szlovák és 138 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 945 római katolikus, 103 izraelita, 28 görögkatolikus, 3-3 evangélikus és unitárius, 2 református és 1 görögkatolikus.

1921-ben 1024 lakosából 34 magyar, 244 német és 890 csehszlovák volt.

1930-ban 1229 lakosából 16 magyar, 36 zsidó, 945 csehszlovák, 150 egyéb nemzetiségű és 82 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1087 római katolikus, 90 izraelita, 46 görögkatolikus, 1 evangélikus és 5 egyéb vallású.

1970-ben 1947 lakosából 1935 szlovák volt.

1980-ban 2092 lakosából 2 magyar és 2075 szlovák volt.

1991-ben 2078 lakosából 1-1 magyar és morva, 3 ruszin, 11 cseh, 12 ukrán, 284 cigány és 1762 szlovák volt.

2001-ben 2203 lakosából 1956 szlovák és 204 cigány volt.[4]

2011-ben 2546 lakosából 1876 szlovák, 453 cigány, 12 ruszin, 7 cseh, 3 lengyel, 2 ukrán, 1-1 magyar, bolgár és morva, 2 egyéb és 188 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • dr. Gárdonyi Albert: A péchujfalusi Péchy-család levéltári lajstroma

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)

További információk

[szerkesztés]