Ugrás a tartalomhoz

Passaui egyházmegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Passaui egyházmegye
Bistum Passau
(Dioecesis Passaviensis)
A Szent István-székesegyház
A Szent István-székesegyház
Elhelyezkedés
OrszágNémetország
Területi fennhatóságBajorország keleti része
FőegyházmegyeMünchen-Freisingi
Esperesi körzetek10
é. sz. 48° 34′ 27″, k. h. 13° 27′ 55″48.574100°N 13.465400°E
Statisztikai adatok
Terület5 442 km²
Lakosság
Teljes610 000
Egyházmegyéhez tartozók462,788 (75,9%)
Plébániák305
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítusrómai rítus
Alapítás ideje737
AlapítóSzent Bonifác
SzékesegyházSzent István-székesegyház
VédőszentRaetiai Szent Bálint
Szent Maximilián
Szent Konrád
Vezetése
PápaFerenc
PüspökStefan Oster, SDB
MetropolitaReinhard Marx
Nyugalmazott püspökWilhelm Schraml
Térkép
Passaui egyházmegye
Passaui egyházmegye
Honlap
Passaui egyházmegye weboldala
Passaui egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Passaui egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Passaui egyházmegye (latinul: Dioecesis Passaviensis, németül: Bistum Passau) egy németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 8. századra tehető.

Az egyházmegye a München-Freisingi főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje, székesegyháza az passaui Szent István-székesegyház. Jelenlegi püspöke Stefan Oster.

Története

[szerkesztés]

Alapítása

[szerkesztés]

Passau környékén már a 4. században elterjedt a kereszténység. Az ezt követő századokban több püspök és szerzetes végzett missziós szolgálatot a vidéken. Közülük is kiemelkedik Szent Bálint és Szent Szeverin. Állandó egyházszervezet azonban ekkor még nem alakult ki. Erre csak Szent Bonifác munkája nyomán került sor: 737-ben alapította meg az egyházmegyét, a regensburgi, a freisingi és a salzburgi előtt. Első püspökét, Vivilót III. Gergely pápa szentelte fel Rómában.

798-tól a salzburgi érsek alá tartozott, de hatalmas területe és a bajor hercegek bőkezű adományai folytán Passau gazdagságban és hatalomban versenyzett vele. A püspökség területe ekkor a mainál jóval nagyobb, közel 42 000 km² volt: nyugaton az Isar folyó, délen az Alpok határolta. Északon és keleten a mai Csehország és Magyarország nagy részét is lefedte. A következő évszázadokban a passaui püspökök többször is megkísérelték magukat kivonni a salzburgi metropolita alól és önálló egyháztartományt alapítani. Ennek érdekében igyekeztek a magyarok megtérítése által egyházmegyéjük nyugati határait kiterjeszteni. A térítés Piligrim idejére (971-991) sikeresen befejeződött, a püspök azonban nem tudta tervét keresztül vinni, II. Szilveszter pápa Magyarországon új érsekséget hozott létre Esztergom központtal.

A Német-római Birodalomban

[szerkesztés]

999-ben III. Ottó császár vásártartási, pénzverési, ítélkezési és vámjogot adományozott Krisztián püspöknek. Ettől kezdve tehát a passaui püspök világi hatalommal is rendelkezett, noha birodalmi fejedelmi rangot formálisan csak 1217-ben kapott. Az invesztitúraharc idején Altmann püspök (1065-1091) VII. Gergely pápa oldalára állt, amiért a császár megfosztotta előjogaitól. 1099-ben visszaállították e jogokat. A következő évszázadokban a püspökök egyházi és világi hatalma egyaránt növekedett. Az egyházmegyében számtalan kolostort alapítottak ebben az időszakban. (pl. Göttweig, Melk, Zwettl)

A Szent István-székesegyház

1469-ben a Habsburg-házi III. Frigyes császár nyomására II. Pál pápa In supramae dignitatis specula kezdetű bullájával létrehozta a Bécsi egyházmegyét, ezzel Passau jelentős területeket vesztett. A reformáció csak a püspökség ausztriai részeit érintette, de az I. Wolfgang (1540-1555) és Orbán (1561-1598) püspökök vezette ellenreformáció itt is sikeres volt, a püspökség egységesen katolikus maradt. 1662-ben a székesegyház leégett, ezután kezdték el építeni a ma is álló barokk székesegyházat, melyet 1688-ban szenteltek fel.

1722-ben Passaut az évszázados rivalizálás után végre kivonták a salzburgi érsek fennhatósága alól, ám további területeket vesztett az érseki rangra emelt Bécs javára. 1785. január 18-án II. József egyházreformja nyomán területe kétharmadát csatolták el két új osztrák egyházmegyét (Sankt Pölkten, Linz) létrehozva. Ezzel minden ausztriai területét elveszítette Passau.

Szekularizáció és újjászervezés

[szerkesztés]

A német szekularizációs hullám Passaut 1803-ban érte el, ekkor a püspök minden birtoka a Bajor Választófejedelemségre szállt, és a kolostorok többségét is megszüntették. Az egyházmegye azonban fennmaradt, 1813-ban és 1822-ben is több plébániát kapott Salzburgtól. 1826-ban megszűnt az egyházmegye exempt státusza: ekkor rendelték a München-Freisingi főegyházmegye alá.

XVI. Benedek pápa 2006 szeptemberében meglátogatta az egyházmegyét, melynek különlegességét az adta, hogy a pápa egyházmegyében található Marktlban született.

Egyházszervezet

[szerkesztés]

Az egyházmegye 5 442 km²-en terül el, Bajorország keleti részén. Közel félmillió hívő él itt. Az egyházmegyét a 2010-es évektől bevezetett reform nyomán 10 esperesi kerületre osztották, ezeken összesen 100 plébániaközösségben (Pfarrverbände) 305 plébánia működik.

Az egyházmegyében a szekularizáció előtt 24 kolostor működött. Ma négy férfi (két bencés, két kapucinus) és két női (egy ciszterci és egy teuton) kolostor működik.

Az egyházmegye templomai közül kiemelkedik az Altöttingi Mária-kegytemplom, mely különösen a 17. században volt népszerű búcsújáróhely, de ma is évi egymillió zarándokot vonz. Az altöttingi Szent Anna-bazilika, a niederalteichi és az osterhofeni apátásgi templom is basilica minor ranggal rendelkezik.

Az altöttingi kegytemplom, háttérben a barokk Szent Magdolna-templommal

Az egyházmegye püspökei

[szerkesztés]

Passau püspökei

[szerkesztés]
  • Raetiai Szent Bálint (?-475)
  • Vivilo (739-?)
  • Beatus (?-753/754)
  • Sidonius (753-756)
  • Anthelm (?-?)
  • Wisurich (770-777)
  • Waldrich (777-804/805)
  • Urolf (804/805-806)
  • Hatto (806-817)
  • Reginhar (818-838)
  • Vacancy (838-840)
  • Hartwig (840-866)
  • Ermanrich (866-874)
  • Engelmar (875-897)
  • Wiching (898-899)
  • Richard (899-902)
  • Burkhard (903-915)
  • Gumpold (915-932)
  • Gerhard (932-946)
  • Adalbert (946-970/971)
  • Piligrim (971-991)
  • Krisztián (991-1013)
  • Berengar (1013-1045)
  • Egilbert (1045-1065)
  • Altmann (1065-1091)
  • Hermann, von Eppenstein (1085-1087)
  • Ulrik (1092-1121)
  • Reginmar (1121-1138)
  • Reginbert, von Hagenau (1138-1147/1148)
  • I. Konrád, v. Babenberg (1148/1149-1164)
  • I. Rupert (1164-1165)
  • Albo (1165-1169)
  • I. Henrik, v Berg (1169-1172)
  • Diepold, v. Berg (1172-1190)
  • Wolfger, v. Erla (1191-1204)
  • Poppo (1204-1206)
  • Manegold, v. Berg (1206-1215)

Passau hercegpüspökei

[szerkesztés]
  • II. Ulrik (1215-1221)
  • I. Gebhard, v. Plain (1222-1232)
  • Rüdiger, v. Bergheim (1233-1249)
  • II. Konrád, sziléziai herceg (1249)[1]
  • Berthold, v. Pietengau (1250-1254)
  • Ottó, v. Lonsdorf (1254-1265)
  • Wladislaw, sziléziai herceg (1265-1265)[2]
  • Péter (1265-1280)
  • Wichard, v. Pohlheim (1280-1282)
  • Gottfried (1282-1285)
  • Bernhard, v. Prambach (1285-1313)
  • II. Albert, osztrák herceg (1313)[3]
  • II. Gebhard (1313-1315)[4]
  • Henri de la Tour-du-Pin (1317-1319)[5]
  • II. Albert, százs-wittenbergi herceg (1320-1342)
  • Gottfried, v. Weißeneck (1342-1362)
  • III. Albert, v. Winkel (1363-1380)
  • János, v. Scharffenberg (1381-1387)
  • Hermann Digni (1387-1388)
  • Rupert, v. Berg (1388-1390)
  • György, v. Hohenlohe (1390-1423)(wd)
  • Leonhard, v. Laiming (1423/1424-1451)
  • Ulrik, v. Nußdorf (1451-1479)
  • Gergely, Hessler (1480-1482)
  • I. Frigyes, Mauerkircher (1482-1485)
  • II. Frigyes, v. Öttingen (1485-1490)
  • Kristóf, v. Schachner (1490-1500)
  • Wiguleus Fröschl, v. Marzoll (1500-1517)
  • Ernő, bajor herceg (1517-1541)[6]
  • I. Wolfgang, v. Salm (1541-1555)
  • II. Wolfgang, v. Closen (1555-1561)
  • Orbán, v. Trennbach (1561-1598)
  • Lipót, osztrák főherceg (1598-1625)
  • Lipót Vilmos, osztrák főherceg, Magdeburgi és Brémai érsek (1625-1662)[7]
  • Károly József, osztrák főheceg (1662-1664)[8]
  • Wenzeslaus, v. Thun (1664-1673)
  • Sebastian, v. Pötting-Persing (1673-1689)
  • János Fülöp, gróf, v. Lamberg (1689-1712)
  • Rajmund Ferdinánd, gróf, v. Rabatta (1713-1722)
  • József Dominik, gróf, v. Lamberg (1723-1761)
  • József Mária, gróf, v. Thun (1761-1763)
  • Lipót Ernő, v. Firmian (1763-1783)
  • József Ferenc Antal, v. Auersperg (1783-1795)
  • Tamás János Gáspár, gróf, v. Thun-Hohenstein (1795-1796)
  • Lipót Leonard, birodalmi gróf, v. Thun und Hohenstein (1796-1826)
Stefan Oster

Passau püspökei

[szerkesztés]
  • Karl Joseph von Riccabona, báró (1826. december 25.-1839. május 25.)
  • Heinrich von Hofstätter (1839. július 6.-1875. május 12.)
  • Joseph Francis von Weckert (1875. október 4.-1889. március 13.)
  • Antonius von Thoma (1889. március 24.-1889. október 23.)
  • Michael von Rampf (1889. december 8.-1901. március 29.)
  • Anton von Henle (1901. április 3.-1906. október 18.)
  • Sigismund Felix von Ow-Felldorf, báró (1906. október 18.-1936. május 11.)
  • Simon Konrad Landersdorfer, OSB (1936. szeptember 11.-1968. október 27.)
  • Antonius Hofmann (1968. október 27.-1984. október 15.)
  • Franz Xaver Eder (1984. október 15.-2001. január 8.)
  • Wilhelm Schraml (2001. december 13.-2012. október 1.)
  • Stefan Oster, SDB (2014. május 24.- )

Szomszédos egyházmegyék

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Választott püspök, soha nem szentelték föl.
  2. ↑ Választott püspök, beiktatására nem került sor, mert még abban az évben megválasztották salzburgi érseknek.
  3. ↑ II. Gebharddal szemben választották meg, de nem vette át hivatalát, nem is szentelték pappá.
  4. ↑ Székeskáptalani kanonok, II. Alberttel szemben választották meg. A pápai megerősítés megszerzése érdekében Rómába ment, ám ott váratlanul meghalt.
  5. ↑ Francia nemes. XII. János pápa nevezte ki Passauba, majd 1319-ben Metzbe. Pappá sem szentelték.
  6. ↑ Nem szentelték püspökké.
  7. ↑ Nem szentelték püspökké. Magdeburgi és brémai érsek, strasbourgi, halberstadti, olmützi és boroszlói püspök, a Német Lovagrend nagymestere, Habsburg Németalföld kormányzója.
  8. ↑ Nem szentelték püspökké. Olmützi és boroszlói püspök, a Német Lovagrend nagymestere].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Passaui_egyházmegye&oldid=27509827”