Park Kulturi metróállomás (Szokolnyicseszkaja vonal)
| Park Kulturi metróállomás | |
 | |
| Ország | Oroszország |
| Hely | Hamovnyiki kerület |
| Névadó | Gorkij park (vidámpark, park, protected area of Russia és tájékozódási pont) |
| Állomáskód |
|
| Műemlékvédelmi besorolás | tentative cultural heritage site in Russia |
| Megnyitás | 1935. május 15. |
| Építész(ek) |
|
| Felhasználási terület |
|
| Legnagyobb mélység | 10,5 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Része ennek | Park Kulturi |
| Szomszédos állomások |
|
| Vasútvonalak | |
| Átszállási lehetőségek | Park Kulturi |
| Elhelyezkedése | |
 Park Kulturi metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
| |
 é. sz. 55° 44′ 08″, k. h. 37° 35′ 40″55.735600°N 37.594300°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 08″, k. h. 37° 35′ 40″55.735600°N 37.594300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Park Kulturi metróállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Park Kulturi állomása a Hamovnyiki kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében található. 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakaszának átadásakor nyitották meg, annak egyik első végállomása lett. Szomszédos állomásai ezen a vonalon a Kropotkinszkaja és a Frunzenszkaja. Az állomáson átszállási lehetőség nyílik a Kolcevaja vonal hasonló nevű állomására.
A kéreg alatti, oszlopos, háromhajós rendszerű állomás nevét a közeli Gorkij parkról kapta, annak teljes neve ugyanis Centralnij Park Kulturi i Otdiha imenyi Gorkovo (a kultúra és a pihenés Gorkij nevét viselő központi parkja). Az állomás neve hivatalosan a Gorkij park teljes neve volt, de ez aztán a közbeszédben lerövidült. A park az állomáshoz képest a Moszkva folyó másik partján fekszik, de megnyitásának időpontjában ez az állomás volt a legközelebb a főbejáratához.
Építészete
[szerkesztés]Az állomásnak két előcsarnoka van. Az északi építésze a skót származású Nyikolaj Dzsemszovics Kolli volt.[1] Ezt a bejáratot Makszim Gorkij mozaik ól kirakott arcképe díszíti, és az Osztozsenka utcára nyílik. Az eredeti déli bejáratot a Kolcevaja metróvonal építése során lebontották, helyére átszállóhely és közös bejárat került a Kolcevaja vonal hasonló nevű állomásával. Ez a kijárat a Komszomolszkij proszpektre és a Zubovszkij bulvárra nyílik.
A kéreg alatti, oszlopos, háromhajós kialakítású csarnok 10,5 méterrel fekszik a felszín alatt. Két sorban 23-23, egymástól 7 méterre lévő oszlop tartja a födémet. Az állomáson mivel kezdetben végállomás volt, zsákutcá alagutak is vannak a szerelvények megfordítására.
Az állomás peronjának belső kialakítása hasonlít az egyidejűleg épült Szokolnyiki állomáséra. A négyzetes keresztmetszetű oszlopokat sárgásbarna, márványhatású krimi mészkő burkolja. A vágányok mögötti fal borítása fehér kerámiacsempe.
Terrortámadás
[szerkesztés]2010. március 29-én a metróállomáson, a Lubjanka állomás elleni támadással egyidejűleg, terrorcselekményt hajtottak végre a Kaukázusi Emírség nevében. A robbantás 12 halálos áldozatot követelt.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Большая Российская энциклопедия: В 30 т. / Председатель науч.-ред. совета Ю. С. Осипов. Отв. ред С. Л. Кравец. Т. 14. Киреев — Конго. — М.: Большая Российская энциклопедия, 2009. — 751 с.: ил.: карт.
- ↑ Теракты в московском метро. Интерфакс
- ↑ Совещание в связи с терактами в метро. kremlin.ru. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кропоткинская (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.