Ugrás a tartalomhoz

Kropotkinszkaja metróállomás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kropotkinszkaja metróállomás
OrszágOroszország
Hely
NévadóPloscsagy Precsisztyenszkije Vorota (utca)
Állomáskód012
Műemlékvédelmi besorolásorosz regionális kulturális örökségi helyszín
Megnyitás1935. május 15.
Építész(ek)
  • Szamuil Mironovics Kravec
  • Alekszej Nyikolajevics Duskin
  • Jakov Grigorjevics Lihtenberg
Felhasználási terület
Legnagyobb mélység13 m
Peronnal rendelkező vágányok száma2
Része ennekmoszkvai metró
Szomszédos állomások
Vasútvonalak
Átszállási lehetőségekVolkhonka
Elhelyezkedése
Kropotkinszkaja metróállomás (Moszkva)
Kropotkinszkaja metróállomás
Kropotkinszkaja metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 44′ 43″, k. h. 37° 36′ 13″55.745300°N 37.603700°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 43″, k. h. 37° 36′ 13″55.745300°N 37.603700°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kropotkinszkaja metróállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Kropotkinszkaja állomása a Hamovnyiki kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében fekszik. 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakaszának átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai a Bibliotyeka imenyi Lenyina és a Park Kulturi. Tervezik átszállóhely létesítését itt a leendő Kalinyinszko–Szolncevszkaja vonalra.

Neve 1957-ig Szovjetek palotája volt, a közelben tervezett grandiózus építményről, ami végül nem készült el; ezért átnevezték az ugyancsak közeli Kropotkinszkije Vorota tér (a 21. században Ploscsagy Precsisztyenszkije Vorota) és Kropotkinszkaja ulica (Precsisztyenka) nyomán. A név végső forrása Pjotr Alekszejevics Kropotkin herceg, földrajztudós és utazó, az anarchizmus teoretikusa, aki ebben a városrészben élt.

Az állomás tervei nagydíjat nyertek az 1937-es párizsi világkiállításon és az 1958-as brüsszeli világkiállításon, valamint 1941-ben Sztálin-díjat kaptak.

Építészete

[szerkesztés]

A Gogolevszkij bulváron található jellegzetes félköríves díszítményű felszíni fogadóépületet Szamuil Mironovics Kravec építész tervezte. 1997-ben egy új, északi kijáratot is kapott az állomás, ami a Megváltó Krisztus-székesegyház megközelítését könnyíti meg.

A kéreg alatti, 13 méter mélyen fekvő metróállomás oszlopos szerkezetű, három hajós. Egyedi tervek alapján épült Alekszej Nyikolajevics Duskin építész irányításával, monolit betonból. A világos, jól áttekinthető vonalú terveket az ókori Egyiptom építészete inspirálta. Az állomás nagy forgalomra készült, de a többi környező állomásmegépítése miatt a terhelés csökkent, a 21. században a hatalmas terem kihasználtsága alacsony.

Az állomás oszlopait és szélső falait az uráli Koelga lelőhely világosszürke márványával burkolták (az 1950-es évek végéig a falakat fajanszcsempék borították). A padlózatot rózsaszín és szürke gárnitlapok borítják sakktáblaszerű elrendezésben. A világítótesteket az oszlopfőkbe szerelték.

A bejárati épület pénzérmén

Kulturális vonatkozások

[szerkesztés]

2005-ben Oroszország Bankja (Bank Rossziji, Банк России) az orosz építészeti műemlékekről készült sorozat keretében 3 rubeles értékben, 10 000 példányban ezüstérmét bocsátott ki a Kropotkinszkaja állomás felszíni épületének képével.

2010 május 16-án éjjel az állomáson koncertet tartott a Kreml kamarazenekar.,[1] ezzel egyfajta tradíciót teremtett; a 2010-es években még számos más hasonló éjszakai kulturális eseményre került sor az állomáson.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. из Программы мероприятий на сайте Департамента культуры города Москвы, файл doc http://www.mosdepkultura.ru/docs/2010_noch.doc Archiválva 2010. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кропоткинская (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]