Ugrás a tartalomhoz

Akhmím

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Panopolisz szócikkből átirányítva)
Akhmím (أخميم
ⳉⲙⲓⲙ)
Hasszán herceg-mecset
Hasszán herceg-mecset
Közigazgatás
Ország Egyiptom
KormányzóságSzohág
NomoszMin (Akhmím)
Népesség
Teljes népesség101 509 fő (2006. nov. 11.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 85
  • 85
m
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 26° 33′ 51″, k. h. 31° 44′ 46″26.564167°N 31.746111°EKoordináták: é. sz. 26° 33′ 51″, k. h. 31° 44′ 46″26.564167°N 31.746111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Akhmím témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Akhmím (arab: أخميم; kopt, akhmími dialektus: ⳉⲙⲓⲙ; kopt, szaidi és bohairi dialektus: ϣⲙⲓⲛ; ókori egyiptomi nevén Ipu vagy Hent-Min) város Egyiptom középső részén, Szohág kormányzóságban. A Nílus keleti partján található, Szohágtól 6,4 km-re északkeletre.

A város a történelem folyamán számos néven ismert volt. Az ókori Egyiptomban Ip, Ipu vagy Apu (ỉp / ỉpw) néven ismerték, másik neve Hent-Min (ḫnt mnw) volt, Min isten után, akinek itt volt a legfőbb kultuszhelye. A görögök vagy a Hent-Minből eredő Χέμμις, Khemmisz néven ismerték, vagy Πανὸς πόλις, Panopolisz néven (annak alapján, hogy Mint Pánnal azonosították). A kopt időben az itt elterjedt akhmími nyelvjárásban ⳉⲙⲓⲙ (Khmim), a Felső-Egyiptomban beszélt szaidi és az alsó-egyiptomi bohairi nyelvjárásban ϣⲙⲓⲛ a neve, kiejtése: (Smin). Innen ered mai arab neve: Akhmím.

A közeli Kafr Abu falu neve talán kapcsolatban áll a város ókori nevével, az Ipuval.[2]

Ipu[3][4] Ipu[3][4] Hent-Min[5]
M17Q3
O49
M17 Q3 G43 O49
W18N35
X1
Aa1
R22
Aa15
O49

Története

[szerkesztés]
Min temploma Meritamon szobrával
Abu Szeifein temploma

A város a felső-egyiptomi kilencedik nomosz, Min központja volt. Főistene, Min számára templom épült itt; Min feleségeként Iabetet tisztelték. Ebben a városban élhetett egy jelentős, a XVIII. dinasztia királyi családjával rokonságban álló család, melynek első ismert tagja, Juja hivatalnok volt IV. Thotmesz és III. Amenhotep idején. Juja leánya, Tiye III. Amenhotep főfelesége lett, feltételezett fia, Ay később fáraó; lehetséges, hogy ebből a családból származott Nofertiti is. A család több tagja fontos pozíciót töltött be Min papságában.

Hérodotosz említi, hogy templom épült itt Perszeusznak, és kijelenti, hogy Khemmisz híres volt a játékokról, melyeket görög mintára rendeztek Perszeusz tiszteletére, és melyeken díjakat lehetett nyerni. Ismertek olyan ábrázolások, amelyeken núbiaiak és Puntból származók póznákra másznak fel Min színe előtt. Min a keleti sivatagi útvonalak istene volt, a kereskedő törzsek valószínűleg inkább Koptoszban gyűltek össze az isten ünnepére, és Hérodotosz összetévesztette a két várost. Sztrabón említi, hogy Panopolisz híres volt vásznairól és kőfaragásáról; nem véletlen, hogy temetője a gyönyörű római és kopt kori textíliák egyik legfőbb lelőhelye Egyiptomban.[6]

VI. Ptolemaiosz a panopoliszi csatában győzte le az ellene felkelőket, akik a VI. Ptolemaiosz és fivére, VIII. Ptolemaiosz közti viszályt akarták kihasználni.[7]

A környéken már nagyonk korán megjelennek a kopt kolostorok. Szent Senute (348–466), az egyik legnagyobb tiszteletben tartott kopt szent Akhmím közelében, Athribiszben volt szerzetes. Pár évvel korábban Nesztoriosz, Konstantinápoly száműzött pátriárkája Akhmím közelében hunyt el. Nonnosz görög költő Panopoliszban született a 4. század végén.[6] Az Antinoéhoz tartozó panopoliszi püspökség a mai napig szerepel a katolikus egyház címzetes egyházmegyéi között.[8] Panopolisz püspökei közül Le Quien megemlíti Ariust, Szent Pakhomiosz barátját, aki három kolostort épített a városban, valamint Sabinust és Menast.[9] Az akhmími ásatások során számos keresztény kézirat került elő, köztük Énok első könyve, az evangéliumok, a Péter apokalipszise, az epheszoszi zsinat cselekedetei és több más keresztény szöveg töredékei. A 13. században még állt a városban egy impozáns templom,[6] de mára az ókori városból kevés maradt, a templomokat majdnem teljesen lebontották, köveiket a középkorban más épületekhez használták fel újra. Akhmím kiterjedt temetőit még nem tárták fel teljesen. 1981-ben tárták fel egy görög-római kori templom egy részét, ahonnan II. Ramszesz és lánya, Meritamon kolosszális szobrai kerültek elő.

A mai Akhmím Felső-Egyiptom legnagyobb olyan városa, amely a Nílus keleti partján fekszik. 1907-ben népessége 23 795 volt, körülbelül egyharmaduk kopt. Akhmímban számos mecset, valamint az alexandriai kopt ortodox egyházhoz tartozó két templom áll. A Mártírok kolostora a várostól kb. 6 km-re északkeletre található. Két ókori templom csak igen romosan maradt fenn. Akhmímban heti piacot tartanak, a városban jelentős a pamutruházat gyártása, főleg a szegényebb rétegek által viselt kék ingeké és selyemrojtos kockás fejkendőké. A nyugati parton, Akhmímmal szemben vasút jár, amely összeköti a várost Kairóval és Asszuánnal.

Ismert emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.citypopulation.de/Egypt-Cities.html
  2. Dictionnaire géographique de l'ancienne Egypte: contenant par ordre alphabétique la nomenclature comparée des noms propres géographiques qui se rencontrent sur les monuments et dans les papyrus.. J. C. Heinrichs, 575. o. (1879. december 8.) 
  3. a b An Egyptian hieroglyphic dictionary: with an index of English words, king list and geological list with indexes, list of hieroglyphic characters, coptic and semitic alphabets, etc. Vol II. John Murray, 956. o. (1920. december 8.) 
  4. a b Dictionnaire des Noms Géographiques Contenus dans les Textes Hiéroglyphiques Vol. 1, 67. o. (1925. december 8.) 
  5. Dictionnaire des Noms Géographiques Contenus dans les Textes Hiéroglyphiques Vol. 4, 177. o. (1927. december 8.) 
  6. a b c Griffith, Francis Llewellyn (1911). "Akhmim". In Chisholm, Hugh (ed.). Encyclopædia Britannica. 1 (11th ed.) Cambridge University Press. p. 456.
  7. (1997. december 8.) „Revolt Egyptian Style: Internal Opposition to Ptolemaic Rule”. Archiv Für Papyrusforschung 43 (2), 289-90. o. 
  8. Ánnuario Pontificio 2013 (Libreria Editrice Vaticana, 2013, ISBN 978-88-209-9070-1), p. 949
  9. Oriens christianus, II, 601–4

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Akhmim című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]