Palatul Primăverii
| Palatul Primăverii | |
 | |
| Település | Bukarest |
| Cím | Bd. Primăverii 50, 014192 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1964–1965 |
| Rekonstrukciók évei | 1970–1971 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 Palatul Primăverii
Pozíció Bukarest térképén
| |
 é. sz. 44° 28′ 09″, k. h. 26° 05′ 33″44.469170°N 26.092410°EKoordináták: é. sz. 44° 28′ 09″, k. h. 26° 05′ 33″44.469170°N 26.092410°E | |
 | |
| Palatul Primăverii weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palatul Primăverii témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bukaresti Palatul Primăverii a Ceaușescu-család fő rezidenciája[1] volt. Az eredetileg Gheorghiu-Dej számára épült villában 1965–1989 között Nicolae Ceaușescu és családja lakott, innen kormányozva az országot. A kommunizmus bukása után továbbra is az állam tulajdonában maradt, 2016-tól múzeumként működik.
Története
[szerkesztés]A Bukarest északi részén levő, a városi közüzemek által birtokolt területet 1932-től kezdték beépíteni; később itt alakult ki a Primăverii (Tavasz) városrész, ahol főként tisztviselők laktak.[2] A hatalomra kerülő kommunisták lebontották a meglevő épületeket, és 1950-től kezdődően itt húzták fel a nomenklatúra házait. A Primăverii sugárút 50. szám alatti villát 1964-ben kezdték építeni mint Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista vezető egyik protokoll-épületét, majd Dej 1965-ös elhalálozása után utódja, Ceaușescu otthona lett.[3] Kezdetben szerény, alig néhány szobát tartalmazó épület volt; 1970–1971 között Ceaușescu parancsára kibővítették, 80 szobás palotává alakítva.[4] Építésze Aron Grimberg-Solari volt, a palota kertjét Robert Woll és Florin Teodosiu alkotta meg, a bútorok és berendezés tervezői Robert Woll és Agrippa Popescu voltak.[5]
Az épületet P50-es objektumnak nevezték; főbejáratának küszöbét csak a Ceaușescu-család tagjai és meghívottjaik léphették át.[5] A diktátor itt fogadta Charles de Gaulle-t (1968), Richard Nixont (1969), és Fidel Castrót (1972).[3]
Az 1989-es forradalom alatt az emberek behatoltak a palotába és több dolgot elloptak, néhány szobát megrongáltak. Ezután nagyrészt kihasználatlanul állt, ugyanis egyetlen állami méltóság sem akart beköltözni az ország sötét korszakát idéző rezidenciába; néhány alkalommal protokoll-épületként használták, küldöttségeket szállásolva el benne.[6] 2016 márciusában látogathatóvá tették a palotát Casa Ceaușescu (Ceaușescu-ház) néven, majd novemberben az alatta levő bunkert is.
Leírása
[szerkesztés]A berendezés főleg neoklasszicista és neoreneszánsz.[5] A legtöbb helyiség selyemmel van tapétázva, a falakat híres kortárs, főként román festők képei díszítik. Az előcsarnokban egy muranói üvegmozaikkal burkolt szökőkút van, mellette Sèvres-i porcelánvázák és egy flamand faliszőnyeg. A Ceaușescu-házaspár lakosztályát reneszánsz illetve XIV. és XV. Lajos-stílusú bútorok, továbbá márványárkádok és üvegcsillárok díszítik. Hálószobájukban közös ágy volt; ezenkívül Elena egy külön hálószobát is használt. A házaspár gyerekei, Valentin, Zoia, és Nicu külön lakosztályokat birtokoltak. Az épületben még helyet kapott többek között egy moziterem, egy fedett úszómedence, egy egzotikus növényeket tartalmazó télikert, és egy borpince.[7] A bomba-, atom-, vagy kémiai támadás átvészelését egy alagsori bunker biztosította, 10 méterrel a talajszint alatt.[1]
A berendezési tárgyak nagyrésze Romániában készült; a külföldi tárgyakat főleg ajándékba kapták. Az épület és a berendezés nem a család, hanem az állam tulajdonát képezte, így 1989 után is az állam tulajdonában maradt.[7]
A parkosított telek fél hektáros, az épület 3000 négyzetméteres; értékét 18–22 millió euróra becsülik.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b „Primele imagini din buncărul secret al familiei Ceaușescu”, Mediafax, 2016. november 26. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ Ofrim, Alexandru. Străzi vechi din Bucureștiul de azi. Bukarest: Humanitas, 215. o. (2007). ISBN 9789735017330
- ↑ a b „Cum arată Palatul Primăverii, fosta casă a lui Nicolae Ceaușescu”, Europa FM, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ „Palatul aurit al lui Ceaușescu, deschis poporului”, Evenimentul Zilei, 2016. március 13.. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ a b c „Palatul de 80 de camere în care au locuit soţii Ceauşescu poate fi vizitat în Bucureşti”, Gândul, 2016. március 12. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ „Palatul de aur al lui Ceaușescu, transformat în muzeu cu o vopsea ieftină”, Evenimentul Zilei, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ a b „Aproape 1000 de români au venit să vadă Palatul Primăverii”, Pro TV, 2016. március 12. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ „The Primăverii Palace is estimated at 18-22 million Euro”, The Diplomat, 2016. március 29.. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 31.)
További információk
[szerkesztés]- „Így néz ki belülről a legendás Ceaușescu-palota”, Index.hu, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- „Most végre benézhet Ceaușescu bukaresti palotájába”, Origo.hu, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- „Látogatóban Ceaușescuéknál: a palota titkai”, Magyar Nemzet, 2016. december 18.. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- „Látogatható Ceaușescu palotája”, Gondola.hu, 2016. december 18.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- Hentea, Călin: Palatul Primăverii, un loc în care se simte frica de o istorie nerezolvată. Historia. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- Palatul Primăverii din București. Jurnal de Hoinar blog, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
