Padány
| Padány (Padáň) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1254 | ||
| Polgármester | Szabó Zoltán | ||
| Irányítószám | 929 01 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 912 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 16,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 17° 40′ 00″47.931944°N 17.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 17° 40′ 00″47.931944°N 17.666667°E | |||
| Padány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Padány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Padány (szlovákul Padáň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 11 km-re délkeletre fekszik.
Élővilága
[szerkesztés]-
Gólyafészek -
Gólyafiókák 2013-ban -
Gólya ül a kéményen -
2024
Padányon a tónál van gólyafészek. 2013-ban négy fiókát számoltak össze.[2]
Története
[szerkesztés]Helyén valószínűleg eredetileg besenyő szálláshely volt, mert egy 1256-ban kelt oklevél "Padan" falut mint a besenyők régi települését említi. Ez egyben a község első írásos említése is. Kezdetben a pozsonyi vár tartozéka volt. IV. Béla egyik későbbi oklevelében a padányi besenyő kocsmáros kérésére a király őt és rokonait nemesi rangra emeli azzal a feltétellel, hogy a király minden hadjáratában részt vesznek. Ezzel a Padányi nemzetség a falu egyedüli birtokosa lett. A család nemesi rangját IV. Béla fia, V. István is megerősítette. Később a Padányiak nemzetsége több ágra szakadt, ezekből lettek a Bíró, Bodó, Kossár, László, Máttyus, Szakál és más nemesi családok. A települést 1288-ban "Terra Padan", 1291-ben "Villa Padan", 1326-ban "Possessio Padan" néven említik az írott források. 1341-ben a pozsonyi káptalan határjelek vizsgálatát végezte, mivel a padányi és petényi nemesek között viszály támadt.[3]
Padány lakói veszély idején a falut övező mocsarakban épített sáncok mögé menekültek. Az ingoványban máig láthatók a védősáncok és árkok nyomai, melyek megvédték őket a török támadásoktól is. A 16. században lakói felvették a protestáns hitet, melyet később is megtartottak. A község régi temploma szerepel az elpusztított kálvinista egyházak 1681-es jegyzékében. 1731-ben rendeletileg vették el a padányiaktól templomukat, plébániájukat és annak egész vagyonát, lelkészüket pedig a hatalom elüldözte. A történtek a falu fejlődését is súlyosan hátráltatták. 1884-ben és 1905-ben nagy tűzvészek pusztítottak a településen. A fejlődést az sem segítette elő, hogy 1896-ban Pálffy Sándor gróf megakadályozta, hogy a vasútat és a közútat itt vezessék át.
Vályi András szerint „Nagy, és Kis-Padány, két magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszenek Bőshöz fél mértföldnyire, határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik, második osztálybéliek.”[4]
Fényes Elek szerint „Padány (Nagy), magyar falu, Poson vmegyében, Bőshöz észak-keletre 1 1/2 órányira, 52 kath., 380 ref., 15 zsidó lak. Ref. anyaszentegyházzal, s ekklézsiával. Határának egy része posványos rétség, melly savanyu szénát, nádat eleget ád, sok vízimadarat táplál. Burgonyájok sok és hires. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja.”[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
A mai Padány területén feküdt egykor Petény falu is, melyet 1298-ban a pozsonyi vár tartozékaként említenek először. Később lakói közül többen nemesi rangot kaptak, közülük került ki a későbbi birtokos Petényi család őse. Egy 1356-ban kelt oklevél említi Petényi Miklós fiait: Jakabot, Pétert és Andrást. 1553-ban már csak egy adózó portája volt a településnek, mely a török időkben pusztult el. Helyén a későbbiekben major volt, mely a 18. században királyi tulajdon. 1905 és 1945 között Kuffler Viktor volt a birtokosa, aki kastélyt is építtetett ide. A major 1948-ban a Nagymegyeri Állami Gazdaság tulajdona lett.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 637, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 863 lakosából 815 magyar és 45 szlovák volt.
2011-ben 861 lakosából 764 magyar és 69 szlovák volt.
2021-ben 912 lakosából 756 (+24) magyar, 133 (+14) szlovák, 2 (+1) cigány, 5 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1693. április 15-én Padányi Biró Márton (+ Veszprém, 1762. augusztus 16.) magyar katolikus főpap, veszprémi püspök és egyben a veszprémi örökös főispán, királyi tanácsos.[forrás?]
- Itt született 1812-ben László József királyi tanácsos, református esperes-lelkész.[forrás?]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Református temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban, 1816-ban felújították. A templom mellett áll a vele egyidős lelkészlak.
- Petény majorban található a Kuffler család neogótikus kastélya. A kastélyt 1906-ban Kuffler Viktor építtette. 1945-ig volt a család tulajdonában. Ma a Nagymegyeri ÁG farmjának irodaépülete. A majorban máig megmaradt az eredeti szeszfőzde és élesztőgyár épülete, valamint a 20. század elején épített tehénistálló eredeti épülete.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk No. 990
- ↑ Köblös József 1997: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525. Pápa, 43 No. 18.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]
A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
|  | |