Ugrás a tartalomhoz

Pachinger Alajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pachinger Alajos
Született1846. június 5.
Szitnyatő
Elhunyt1913. szeptember 11. (67 évesen)
Temesvár
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapiarista szerzetes, tanár, zoológus, gyorsíró
SablonWikidataSegítség

Pachinger Alajos (Szitnyatő, 1846. június 5.Temesvár, 1913. szeptember 11.) piarista szerzetes, tanár, zoológus, gyorsíró.

Életútja

[szerkesztés]

1863. augusztus 31-én lépett be a piarista rendbe. 1867-ben a nyitrai, 1868-ban a trencséni rendház tagja lett. 1869-től teológiát tanult előbb Trencsénben, majd 1870–1871-ben Szentgyörgyben. Időközben, 1870. augusztus 29-én pappá szentelték. Ugyanebben az évben szerezte meg gyorsírás-tanítói oklevelét is. A szerzetesi tanítómunkát megkezdve 1871-től 1875-ig a piarista rend nagybecskereki, 1875-től 1878-ig váci, 1879-től 1880-ig pedig budapesti gimnáziumában oktatott.

1881-ben nyert természetrajzi-vegytani tanári oklevelet a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1881-től a nagykanizsai, 1882-től 1884-ig a kolozsvári piarista gimnázium tanára volt. Ezzel párhuzamosan 1883-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a kolozsvári egyetemen, ahol egyúttal magántanárrá is habilitált. Nem telepedhetett meg azonban, 1895-ben már a podolini, s alig egy év elteltével, 1896-ban a nagykanizsai piarista gimnázium igazgatójává nevezték ki. Öt év elteltével, 1901-ben ismét a váci tanintézetben oktatott, 1908-tól 1910. évi nyugdíjazásáig pedig a piaristák selmecbányai gimnáziumában tanított.

Ezt követően rövid ideig Veszprémben, majd 1912-től haláláig Temesváron élt.

Munkássága

[szerkesztés]

Oktatómunkája mellett szenvedélyes természetbúvár volt. Főként parazitológiai kérdésekkel – laposférgek, laposféregszerűek anatómiájával és élettanával – foglalkozott, de tanulmányai egyebek mellett kiterjedtek a mezőgazdasági gombatan és az ásványtan területére is. A természetrajzi szakirodalmat több saját kutatáson alapuló értekezéssel gazdagította.

Fő művei

[szerkesztés]
  • A gabonarozsda. Nagybecskerek: Nagy-becskereki Kath. Főgymnasium. 1873.  
  • Anyarozsgomba, Claviceps purpurea. Értesítő a Nagy-becskereki Főgymnasiumról, (1874)
  • Az állati psychologia fejlődése és az állatok kedélyállapotai. Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának Értesítője, (1877)
  • A silikátok: Adalékok a részletes ásványtannak methodikai tanításához. Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának Értesítője, (1877)
  • A felső kryptogamok és phanerogamok rokonsági viszonyai. A Kegyes-Tanitórendiek Budapesti Főgymnasiumának Értesitője, (1880)
  • Distoma Cygnoides boncztana: Önálló búvárlatok alapján. Szerk. Papp. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1883.  (doktori értekezés)
  • Eredeti adatok az Acanthocephalák természetrajzához. Orvos-Természettudományi Értesítő, (1884)
  • Néhány adat a Sporozoák természetrajzához. Orvos-Természettudományi Értesítő, (1886)
  • Mittheilungen über Sporozoen. Zoologischer Anzeiger, (1886)
  • Negyedik közlemény békáink parazitáihoz. Orvos-Természettudományi Értesítő, (1888)
  • A Bothriocephalus latus ideiglenes gazdáiról. Természettudományi Közlöny Pótfüzete, (1888)
  • Újabb adatok a Trematodák bonc- és élettanához. Orvos-Természettudományi Értesítő, (1890)
  • Taenia nana, Sieboldt. Természettudományi Füzetek, (1890)
  • Kulcs a Kolozsvár vidékén előforduló virágos növények genuszainak meghatározásához; Gombos Ny., Kolozsvár, 1893

Források

[szerkesztés]