PS General Slocum
PS General Slocum | |
![]() | |
Hajótípus | lapátkerekes utasszállító gőzhajó |
Névadó | Henry Warner Slocum |
Tulajdonos | Knickerbocker Steamship Company |
Üzemeltető | Knickerbocker Steamship Company |
Illetőségi kikötő | New York |
Útvonal | New York - Long Island |
Pályafutása | |
Építő | Divine Burtis, Jr. |
Építés kezdete | 1890. december 23. |
Vízre bocsátás | 1891. április 18. |
Szolgálatba állítás | 1891. június 25. |
Szolgálat vége | 1904. június 15. (General Slocum) 1911. december 4. (Maryland) |
Sorsa | 1904. június 15-én kigyulladt és elsüllyedt 1911. december 4-én megfeneklett |
Általános jellemzők | |
Hossz | 72 méter |
Szélesség | 11,4 méter |
Merülés | 3,7 méter |
Összsúly | 1,284 t |
Legénység | 22 fő |
Férőhelyek száma | 3000 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz PS General Slocum témájú médiaállományokat. | |
A PS General Slocum (PS: paddle steamer, azaz lapátkerekes gőzhajó) egy 1891-es építésű New York-i kirándulóhajó volt, amely az East Riveren közlekedett. 1904. június 15-én menet közben kigyulladt és leégett. A tűzben 1021 ember lelte halálát. Ez volt New York legsúlyosabb katasztrófája egészen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokig.
Elsüllyedése
[szerkesztés]1904. június 15-én egy manhattani evangélikus egyházközösség $350-ért kibérelte a hajót, hogy a közösség tagjait Long Islandre szállítsa egy piknikre. A General Slocum reggel 9 óra 30 perckor elhagyta a kikötőt, és nagyjából a 90. utca magasságában járt, amikor egyik termében tűz ütött ki, vélhetően egy eldobott csikk vagy gyufa miatt. A hajó nagy mennyiségű szalmát és petróleumot szállított, ami azonnal lángra kapott. William Van Schaick kapitány sokáig nem vette tudomásul, hogy ég a hajó, holott korábban egy 12 éves fiú figyelmeztette, de nem hitte el neki.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/General_slocum_burning.jpg/220px-General_slocum_burning.jpg)
A kapitány ezután végzetes döntést hozott: ahelyett, hogy azonnal kikötöttek volna, hogy mindenki leszállhasson, a part menti épületek biztonsága érdekében az út folytatása mellett döntött. A szél egyre inkább felszította a lángokat, amelyek az egész hajón elterjedtek. Az utasok vagy halálra égtek, vagy a vízbe ugrottak. Hiába volt kedvező az időjárás, az emberek nagy része akkoriban nem tudott úszni, és sokak halálát a még forgó lapátkerekek okozták. A hajó felépítménye teljesen megsemmisült, néhány óra alatt elsüllyedt a sekély vízben.
A Vasárnapi Ujság tudósítása a balesetről
[szerkesztés]Részlet a Vasárnapi Ujság 1904. július 10-i számából:
„A legnagyobb hajó-szerencsétlenségek közt is párját ritkítja az amerikai "General Slocum" nevű hajó veszedelme, mely alkalommal mintegy 1200 emberélet áldozatúl esett. A rettentő szerencsétlenség, mely az egész világon nagy részvétet és megdöbbenést keltett s melyről mai számunkban amerikai fölvételek nyomán több képet közlünk, a következőkép történt:
A new-yorki evangelikus Szent Márk-egyház iskoláit pártfogoló egyesület mint minden évben, az idén is kirándulásra vitte a tengerre az iskolák szorgalmas tanulóit. Bérbe vett egy nagy hajót, a "General Slocum" nevűt, arra szállította az iskolás fiukat és leányokat tanítóikkal, szüleikkel, összesen 700 gyermeket és 998 felnőttet, hogy a tengerpart mentén fekvő Locust Grove nevű kirándulóhelyre menjenek.
Junius 15-én indultak el.
A mint elértek a Hell Gate (a pokol kapuja) nevű keskeny szoroshoz, melyet mesterségesen vágtak, ma is nevezetes mérnöki munkával a sziklába, - tűz támadt a hajó födélzetén. Nem egészen bizonyos, mily körülmények között ütött ki a tűz, mert az életben maradtak vallomásai eltérők. A jelenetek azonban, melyek a hajón lefolytak, felülmúlnak minden képzeletet.
A zenekar vidám darabokat játszott a kikötőből való elindulás óta s az egész, nagyobb részében nőkből és gyermekekből álló társaság a födélzeten tartózkodott. A tűz kitörésekor irtózatos rémület támadt; a hajó kapitánya, Van Scheick Vilmos, azonnal hozzáfogott az oltáshoz, de az ócska, rozzant hajón legyőzhetetlen erővel s gyorsasággal terjedtek el a lángok. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a viz-szivattyúk ép a veszély pillanatában felmondták a szolgálatot.”
Túlélők és áldozatok
[szerkesztés]Kategóriák | Utasok | Személyzet |
---|---|---|
Összes | 1358 | 30 |
Felnőttek | 613 | 30 |
Gyermekek | 745 | |
Áldozatok | 893 | 2 |
Eltűntek/azonosítatlanok | 62 | |
Sérültek | 175 | 5 |
Sértetlenek | 228 | 23 |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Victims_of_the_General_Slocum_%281904%29.jpg/220px-Victims_of_the_General_Slocum_%281904%29.jpg)
A hajó utóélete
[szerkesztés]A roncsot kiemelték a folyóból, a viszonylag épen maradt hajótestet bárkává alakították át, és a Maryland nevet kapta. A bárka 1911. december 4-én süllyedt el, miután megfeneklett egy viharban New Jersey-ben. Senki nem sérült meg.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a PS General Slocum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.