Posta Kísérleti Állomás

Posta Kísérleti Állomás
Posta Kísérleti Állomás a Budapest IX. Zombori utca-Gyáli út sarok
Egyéb nevek	1954-től Posta Kísérleti Intézet
Alapítva	1891. november 20.
Megszűnt	2009. december 31.
Tevékenység	kutatás-fejlesztés, anyagvizsgálat, új technológiák
Székhely	Budapest, IX. Zombori utca 2.
Vezető	Kolossváry Endre, Paskay Bernát, Nagy Dezső
Kulcsemberek	Békésy György, Bognár Géza, Nemes Tihamér, Csicsátka Antal, Kádár Géza, Lajtha György, Magyari Endre, Tarján Rezső, Tomcsányi István, Tomits Iván, Zakariás János
A Wikimédia Commons tartalmaz Posta Kísérleti Állomás témájú médiaállományokat.

A Posta Kísérleti Állomást (rövidítve: PKÁ) Baross Gábor rendeletére alapították 1891. november 20-án. Feladata a postai és távközlő hálózatokban használt anyagok vizsgálata, kutatás-fejlesztés és a szolgáltatások gazdaságos megvalósítása. 1912-ben az Állomás Budapest IX. kerületében, a Zombori utca 2. szám alatt kapott önálló telephelyet, a Gyáli úti Posta telep szélén.

Főbb tevékenységek

Akusztikai kutatások

Békésy György volt a meghonosítója, aki eleinte a telefonkészülékek hallgatójának fejlesztésével foglalkozott. Biológiai és anatómiai tanulmányokat végzett. Magyari Endrével közösen dolgoztak ki egy teljes akusztikai rendszert.

Átvitel-technikai kutatások

Az átvitel-technikai kutatás az állomás alapfeladatai közé tartozott. A mérési módszerek kidolgozója Gáti Béla volt, mellette kezdett 1913-tól Tomits Iván, aki 40 évig dolgozott távközlés-fejlesztési témákon, átviteltechnikai mérési módszerek kidolgozásában, és részt vett a szakterület nemzetközi életében. Lajtha György, 1952-ben került az állomásra.

Rádiózás

Magyari Endre

Az Állomás mérnökei és műszerészei végezték az első műsorsugárzási kísérleteket egy Huth-gyártmányú, kis teljesítményű, 60 W-os adóval, a Csepeli rádióállomás és a Gyáli-úti Kísérleti Állomás között. Magyari Endre irányította az első magyar gyártmányú adó tervezését és építését a Posta Kísérleti Állomás műhelyében, 1926-ban. A kísérleti adásokat nemsokára a Gyáli úti épületből sugározták, itt a híres – a Locomotiv GT együttes által később megénekelt – bútorszállító kocsi szolgált „kísérleti stúdió” gyanánt.

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,

És ott volt huszonháromban az első stúdió. És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt,

Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.

– LGT: Szól a rádió

Televíziózás

1954. december 16-án a Széchenyi-hegyi Agancs utcai egykori Hargita szálló mellé költözésig (1955 júniusa) itt folytak a televíziós kísérleti adások első próbaüzemei. Végül a hegy tetején 1956-1958 között megépült a adótorony. A Magyar Televízió hivatalosan az 1957 május elsejei felvonulás élő közvetítésével kezdte meg a rendszeres adását.

Űrtávközlés

Oktatás

A Zombori utcai telephely a postai tanonciskola (később Puskás Tivadar Távközlési Technikum) szomszédságában helyezkedett el. Kutatói a technikumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen is rendszeresen oktattak.

Átszervezése

1954-ben az Állomást átszervezték Posta Kísérleti Intézet néven. Amikor az Intézet tevékenységét kibővítették, munkatársai más telephelyeken is dolgoztak. Az Intézet 1991-től a Magyar Telekom fejlesztő részlegeként elnevezésében 2009-ig megtartotta a PKI rövidítést. 2000 nyarán a PKI az egyetemi campus közelébe, az Infóparkba költözött. (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 9. (Infopark G épület))

Galéria

• 
  Reiss bútorszállító kocsi. A bakon Magyari Endre. Ez volt a Magyar Rádió első „kísérleti stúdió”-ja
• 
  A lakihegyi adóállomás adóterme
• 
  A lakihegyi adóállomás vezérlőterme
• 
  A lakihegyi 120 kW-os adóállomás
• 
  Fehér Ferenc igazolása

Források

• A Posta Kísérleti Intézet (PKI)
• Puskás Tivadar Távközlési Technikum
• Toronyrádió
• Híradástechnika Archiválva 2021. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben