Ugrás a tartalomhoz

Púne–Mumbai–Ahmadábád nagysebességű vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.    
Legutóbbi módosítás: 2024. december 7.
Púne-Mumbai-Ahmadábád
nagysebességű vasútvonal
A Púne–Mumbai–Ahmadábád nagysebességű vasútvonal útvonala
Hossz:508,18 km
Nyomtávolság:1 435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:280 km/h
Jelmagyarázat
 Pune Junction
Lonavla
Kalyan Csomópont
Mumbai Central
Dadar
Mumbai CST
Vasai Road Csomópont
Szúrat
Bharuch
Vadodara
Ahmadábád Csomópont

A Púne–Mumbai–Ahmadábád nagysebességű vasútvonal egy építés alatt álló, 508,18 km hosszúságú, 1435 mm-es nyomtávolságú nagysebességű vasútvonal Indiában Púne és Ahmadábád között. A tervek szerint a vasútvonalat 25 kV 50 Hz AC áramrendszerrel villamosítanák, a vonatok legnagyobb sebessége 280 km/h lesz.

2019-ben jelentették be, hogy az építkezés 2020 áprilisában kezdődik,[1] és a Gudzsarát államon átvezető 352 km-es szakasz teljes megnyitása 2027-ben várható, miután 2026 augusztusában megnyitják a szakasz 50 km-es, Szúrat és Bilimora közötti szakaszát.[2] A COVID-19 járvány miatti késedelem után azonban az építkezés egy évvel később, 2021 februárjában kezdődött meg, ahol az NHSRCL megkezdte a vasúti vonal első pillérének betonozását.[3] 2028 végére várhatóan a Mumbaiig tartó teljes szakasz megnyitása is megtörténik.

Története

[szerkesztés]

Koncepció

[szerkesztés]

A Mumbai-Ahmedábád folyosót öt másik nagysebességű vasúti folyosóval együtt a 2009-2010-es vasúti költségvetésben megvalósíthatósági tanulmány készítésére vezették be. A 650 km hosszú nagysebességű vasúti folyosót Púne-tól Mumbai-n keresztül Ahmedabadba javasolták. Azt, hogy ez az útvonal hol érintené Mumbai-t, a megvalósíthatósági jelentés elkészítésekor kellett volna eldönteni. Az Ahmedábád-Mumbai-Pune folyosó előzetes megvalósíthatósági tanulmányát a RITES, az Italferr és a Systra konzorciuma készítette el.[4] A vasúti folyosón a vonatok várható végsebességét 350 km/h-ban határozták meg.[5] A javasolt állomások közé tartozott Lonavala a Mumbai-Púne szakaszon, valamint Surat, Bharuch és Vadodara a Mumbai-Ahmedábád szakaszon. Mumbai és Ahmedábád között 32 járatot javasoltak. A vasúti tisztviselők azt is javasolták, hogy a folyosót egészen Bengaluruig hosszabbítsák meg.[6]

2013. február 14-én Újdelhiben egyetértési nyilatkozatot írtak alá a Vasúti Minisztérium és a Société Nationale des Chemins de Fer Français (SNCF), a francia nemzeti vasúttársaság között a vasúti műszaki együttműködésről. A felek megállapodtak abban, hogy közösen megvalósítanak egy „üzemeltetési és fejlesztési” megvalósíthatósági projektet a Mumbai-Ahmedabad nagysebességű vasúti folyosóról. A projektet az SNCF finanszírozta a francia pénzügyminisztérium támogatásával.[7] 2013 márciusában a vasúti igazgatóság úgy döntött, hogy elhagyja a Mumbai-Púne szakaszt, és a nagysebességű vasúti szolgáltatást csak Mumbai és Ahmedábád között üzemelteti. Az Igazgatóság a pénzügyi korlátok miatt úgy döntött, hogy a Púne és Mumbai közötti ghat szakasz megnöveli a projekt költségvetését. Vidyadhar A. Malegaonkar, a Nyugati Vasút PR-főnöke (PRO) szerint: „Ez egy nyugati vasúti projekt, és Maharashtra egy nagyon kis részét fedte le. Ezért a maharastrai kormány kevés érdeklődést mutatott a projekt iránt, és nem volt hajlandó pénzügyi terhet is vállalni. Ez az oka annak, hogy a vasúti igazgatóság úgy döntött, hogy a Púne-Mumbai szakasz nem kerül be a nagysebességű folyosóba."[8]

India és Japán 2013 szeptemberében Újdelhiben egyetértési nyilatkozatot írt alá a Mumbai-Ahmedábád útvonal közös megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről.[9] 2013. május 29-én India akkori miniszterelnöke, Manmohan Szingh és Japán miniszterelnöke, Shinzo Abe közös nyilatkozata alapján, amely szerint a két fél társfinanszírozza az útvonal közös megvalósíthatósági tanulmányát. A közös tanulmány célja a 300-350 km/h sebességű rendszer megvalósíthatósági jelentésének elkészítése volt. A tanulmány költségeit (500 millió japán jen)[10] India és Japán egyenlő arányban vállalta. A tanulmányt a tervek szerint a kezdetétől számított 18 hónapon belül, azaz 2015 júliusára kellett volna befejezni. A tanulmány forgalmi előrejelzéseket és vonalvezetési felméréseket végzett, valamint összehasonlító tanulmányt készített a nagysebességű vasúti technológiákról és rendszerekről.[7][11]

A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) és az SNCF tanulmányokat készített a projektről. A JICA a technológiával, az összehangolással és a közlekedéssel kapcsolatos szempontokat kutatta, míg az SNCF az üzleti előrejelzésekkel foglalkozott.[7][12] A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazott egy összehangolási felmérést, amely olyan szempontokra vonatkozott, mint a földszerzés, a környezeti kihívások, valamint az alagutak és hidak építése. A tanulmány egy pénzügyi modellt is javasolt, amely a viteldíjakból és a nem viteldíjköteles dobozokból származó bevételeken alapul.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bullet train work to start in Mar-Apr next year. Deccan Herald , 2019. augusztus 10. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 23.)
  2. ↑ „India's bullet train to run by August 2026: Ashwini Vaishnaw”, Mint, 2023. március 14.. [2023. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. március 17.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ L&T Begins Pier Work for Mumbai - Ahmedabad Bullet Train (amerikai angol nyelven). The Metro Rail Guy , 2021. február 10. [2021. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  4. ↑ Indian high-speed project moves forward. www.railjournal.com , 2012. szeptember 10. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  5. ↑ Archived copy. [2017. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  6. ↑ „Extend high-speed corridor up to Bangalore”, The Times of India, 2012. január 12.. [2017. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 13.) 
  7. ↑ a b c Press Information Bureau. [2017. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  8. ↑ Pune–Mumbai section dropped from high-speed rail corridor plan. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  9. ↑ India, Japan sign MoU for a feasibility study for a high-speed railway system in India, 2013. október 9. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  10. ↑ DVV Media UK: Feasibility study for Mumbai – Ahmedabad high-speed line agreed. Railway Gazette. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  11. ↑ ANI. „India, Japan discuss possiblity to implement High Speed Railways system in India”, Business Standard India , 2014. január 25.. [2017. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 18.) 
  12. ↑ „Government readying to open up some railway segments to FDI”, Daily News & Analysis, 2014. január 10.. [2017. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 7.) 
  13. ↑ „Mumbai–Ahmedabad high speed corridor proposed via Thane”, The Times of India, 2014. január 26.. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. január 26.) 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Púne–Mumbai–Ahmadábád_nagysebességű_vasútvonal&oldid=27668549”