Pávaszemes pulyka
Pávaszemes pulyka | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Meleagris ocellata (Cuvier, 1820) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú médiaállományokat és Pávaszemes pulyka témájú kategóriát. |
A pávaszemes pulyka (Meleagris ocellata vagy Agriocharis ocellata) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezés
[szerkesztés]Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Agriocharis nembe sorolják Agriocharis ocellata néven.
Előfordulása
[szerkesztés]Elterjedési területe Közép-Amerikára korlátozódik, Mexikó délkeleti részén (Quintana Roo, Campeche és Yucatán államokban továbbá Tabasco állam déli részén és Chiapas északkeleti részén), Guatemala északi részén, Belizében és Hondurasban honos. Főleg a ritkás erdőket és a bozótos helyeket lakja.
Megjelenése
[szerkesztés]Kisebb madár, mint a vadpulyka, a hím átlagos testhossza 90-100 centiméter, a tyúké valamivel kisebb. A kakasok súlya 3,5-4 kilogramm, a tyúkoké csak 2 kilogramm körüli. Tollazat vöröses, zöldes és ibolyalilásban játszó sötétbarna. Fejét és nyakát csupasz, világoskék bőr fedi. A vadpulykával ellentétben nincsenek toroklebenyei és szőrszerű tollpamacs a mellén, ellentétben sárga színű bibircsókokat hord a fején. Lába rózsaszín-ibolyaszkékszürke. A kakasnak rövid, vastag sarkantyúja van.
Életmódja
[szerkesztés]Kisebb csapatokban él. Nagyon félénk és óvatos madár, ennek ellenére a ragadozó emlősök és madarak gyakori zsákmánya. A helybeli lakosság is előszeretettel vadássza húsáért és tojásait is felhasználják. A talajon keresi bogyókból, magvakból és gerinctelenekből álló táplálékát. Az éjszakát általában fák, bokrok ágain tölti.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzási időszakban a kakasok nyílt helyen udvarolnak. A kakas dögéskor, legyezőszerűen szétterjesztett faroktollakkal udvarol a tojóknak. Igyekszik minél több tojót amga köré gyűjteni de kapcsolata velük kizárólag a párzásig tart, a kotlás és a fiókanevelés kizárólag a tojók feladata. Fészkét levelekből és gallyakból a földre, aljnövényzet közé készíti. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik a tojó. A csibék már a második napon elhagyják a fészket. Tíznapos korukban már anyjukkal együtt felgallyaznak a fákra, és az éjszakát is ott töltik. Ilyenkor anyjuk visszatér velük a csapatba.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint a pulykaformák (Meleagridinae) alcsaládjába tartoznak. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- Gbwf.org szerint Agriocharis ocellata'. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Avibase.bsc-eoc.org - tudományos neve
- EUR-Lex - magyar neve
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Fotók és videók a fajról
- Fotók
- Videó a fajról
- Sütő Zoltán: A pulyka kultúrtörténete, tenyésztése és tartása. Jegyzet az Állattenyésztési Kar üzemmérnök és állattenyésztő mérnök szakos hallgatói részére; Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár, 1993