Pásztor Miksa
| Pásztor Miksa | |
 | |
| Született | Politzer Miksa 1870. április 24.[1] Turócszentmárton |
| Elhunyt | 1944. november 11. (74 évesen)[1] Budapest XIV. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | bankigazgató |
| Halál oka | agyvérzés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pásztor Miksa, születési és 1907-ig használt nevén Politzer Miksa[2] (Turócszentmárton, 1870. április 24. – Budapest, 1944. november 11.)[3] pénzügyi szakember, bankigazgató, kincstári főtanácsos.
Élete
[szerkesztés]Politzer Vilmos és Tedesco Júlia gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Budapesti Bankegyesület Részvénytársaság szolgálatába lépett és közben rendkívüli hallgatóként a Budapesti Tudományegyetemen szaktárgyakat hallgatott. 1901-ben cégvezetői kinevezést kapott. A következő évben megbízták a Bankegyesület felszámolásával, amit olyan sikerrel végzett, hogy az ország egyik legelső pénzügyi szaktekintélyévé vált. 1912 márciusában a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Rt. ügyvezető igazgatójává választották.[4] 1916. július 1-jén megalakult a Pénzintézeti Központ, ahová meghívták igazgatónak hívták és a válságba jutott pénzintézetek ügyeinek rendezésével foglalkozott. 1922-ben a kormányzó magyar királyi kincstári főtanácsosi címmel tüntette ki 1926-ban közérdekű munkásságának elismeréséül a Pénzügyi Központ helyettes vezérigazgatójává, három évvel később (1929) pedig vezérigazgatóvá nevezték ki. 1935-ben nyugalomba vonult.[5] 1939 márciusában a zuglói református egyház lelkészi hivatala által kiállított kivonat szerint feleségével kikeresztelkedtek a református vallásra. Több közgazdasági, tudományos és társadalmi egyesület tagja volt. Halálát agyvérzés okozta a Hermina út 2. számú otthonában.[3]
Családja
[szerkesztés]Felesége Pick Balduina (1878–?) volt, Pick Ignác és Gruber Anna lánya, akit 1899. április 22-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[6]
Gyermekei:
- Politzer Ilona (1900–1901)
- Pásztor Géza (1901–1911)
- Pásztor Borbála (1903–1973). Férje Martos Sándor (1888–1957) közgazdasági író, bankigazgató.
Főbb művei
[szerkesztés]- A szanálások jelentősége (Budapest, 1913)
- A háborús szervek szerepe és működése (Budapest, 1924)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pásztor Miksa, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11874.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 90260/1907. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 764. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1907. év 41. oldal 34. sor
- ↑ a b Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 1499/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Világ, 1912. március 23. (3. évfolyam, 71. szám)
- ↑ „Pásztor Miksa, a PK vezérigazgatója nyugalomban, utódja Pósch Gyula”, Pesti Napló, 1935. április 30., 17. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 332/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
Források
[szerkesztés]- A magyar feltámadás lexikona. Budapest. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Vécsey Miklós. Száz értékes magyar (1931). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 17.