Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete
Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete | |
Alapítva | 1872 |
Alapító | Émile Boutmy |
Hely | Párizs, Franciaország |
Korábbi nevei | École libre des sciences politiques |
Típus | állami egyetem |
Tanulólétszám |
|
Igazgató | Luis Vassy |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 2° 19′ 43″48.854167°N 2.328611°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 2° 19′ 43″48.854167°N 2.328611°E | |
A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete témájú médiaállományokat. |
A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete (franciául: Institut d’études politiques de Paris, röviden Sciences Po, beceneve Po) egy állami felsőoktatási intézmény Franciaországban.
A Sciences Po politikai tudományok, közgazdaságtan, történelem, szociológia, jog, pénzügy, üzlet, kommunikáció, szociológia, valamint gazdálkodás és újságírás területén működtet karokat. Az egyetem a világ 2. (és Európában az 1.) legjobb Politikai és Nemzetközi Tanulmányok intézete 2020-ban.[1]
Az iskola számos figyelemre méltó alumnival rendelkezik jogi, közgazdasági, filozófiai, történelmi, üzleti, az irodalom, a média és a politikai területeken. Mintegy 28 korábbi vagy jelenlegi államfő, cégvezetők, valamint a nemzetközi szervezetek (ENSZ, IMF stb.) számos vezetője tanult vagy tanított a Sciences Po-n.
Az intézmény több egyetemi konzorcium tagja (APSIA, College Board, GPPN stb.), és közeli partnerségben áll további 410 egyetemmel, köztük a Columbia Egyetemmel, Warwick, LSE, Harvard Law School, valamint a McGill Egyetemmel.[2]
Története
[szerkesztés]A Sciences Po megnevezés három különböző, de egymást kiegészítő intézményre utal:
- az 1872-ben alapított École Libre des Sciences Politiques , amelyet 1945-ben felváltott a
- Fondation nationale des sciences politiques (A Politikai Tudományok Nemzeti Alapítványa), egy kutatási alapítvány és az
- Institut d’Études Politiques de Paris (A Politikai Tanulmányok Párizsi Intézete), egy oktatási intézmény.
Az École libre des sciences politiques, becenevén „Sciences Po Paris” magánintézményt Émile Boutmy alapította 1872-ben, Párizsban, válaszul a Franciaországban az 1870-es francia-porosz háború utóhatására kibontakozó politikai és morális válságra. Elsődleges célja egy korszerű oktatási intézmény létrehozása volt az új francia elit kitermeléséhez.[3]
1945-ben a Sciences Po-t részben államosították, és felosztották a Fondation nationale des sciences politiques (FNSP) alapítványra és az Institut d’études politiques (IEP) intézetre, azonban így is sikeresen meg tudta őrizni oktatási struktúrájának függetlenségét.[3]
1985-ben az egyetem elnyerte a grand établissement státuszt. Ez lehetővé teszi, hogy az intézmény megőrizze autonómiáját olyan ügyekben, mint a pénzügyi irányítás, az emberi erőforrások kérdése, valamint a tanulói és oktatói toborzás.[4]
A „Po” már az 1920-as és 1930-as években is fogadott cserediákokat, az ezredfordulóra a nemzetközi nyitottság úttörőjévé lépett elő, elindítva 1999-ben BA-MSC-PhD modell ihlette ötéves képzési programját, amelyben követelményként jelenik meg, hogy a programban részt vevő diákok egy évet töltsenek külföldön, a Sciences Po valamelyik partnerintézményében.[3]
2000-ben az egyetem megalapította első, Párizson kívül található kampuszát Nancyban, majd ezt követték később a további kampuszok is: Poitiers (2001), Dijon (2001), Menton (2005), Le Havre (2007) és Reims (2010). Ezek a szakosodott kampuszok követik a párizsi mintát, így a diákság összetételére itt is a nemzetköziség és a többnyelvűség jellemző.
2001-ben az intézmény a felvételi eljárásaiban is reformokat vezetett be, megnyitva ezzel az utat nem csak a legnevesebb elit iskolák diákjai, hanem minden középiskolás számára, egy különleges felvételi vizsgaprocedúra keretében.[3]
Nemzetközi pozíció
[szerkesztés]- A 2015-ös, legfrissebb QS World University Rankings a Sciences Po-t a világ 5. legjobb egyetemeként tartja
számon politikai és nemzetközi tanulmányok területen.[1]
- 2014-ben a QS World University Rankings a Sciences Po-t Franciaországban az 1. helyre rangsorolta a politikai és nemzetközi tanulmányok, valamint a szociológia terén, ezen kívül 2. helyre a jog-, 3. helyre a történelem- és 4. helyre a közgazdaság-tudományok területén.[5]
- A 2013/2014-es Times Felsőoktatási Világrangsor szerint a Sciences Po a világ 98. legszínvonalasabb társadalomtudományi képzését nyújtja.[6]
Sajátosságok
[szerkesztés]- 13 000 diák
- 46%-a nemzetközi hallgató
- 150 országból érkeznek tanulók
- 34 duális képzés
- 410 partneregyetem
- 25 oktatott nyelv
- 7 multikulturális kampusz
- A hallgatók 30%-a részesül pénzügyi támogatásban
- 55.000 fős alumni
Kampuszok
[szerkesztés]A Sciences Po jelenleg hét egyetemi kampusszal rendelkezik Franciaország hét városában (Dijon, Le Havre, Menton, Nancy, Párizs, Poitiers, Reims). Minden kampusz alapképzést és egyenrangú diplomát kínál, azonban mester-és doktori programok csak a párizsi kampuszon találhatóak.
Neves alumni
[szerkesztés]- Francia elnökök: Emmanuel Macron, François Hollande, Jacques Chirac, François Mitterrand, Georges Pompidou
- Simone Veil, az Európai Parlament egykori elnöke
- Boutros Boutros-Ghali, az ENSZ korábbi főtitkára
- Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet egykori főigazgatója
- Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank egykori elnöke
- Marcel Proust, regényíró
- Christian Dior, divattervező
Források
[szerkesztés]- Sciences Po. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b QS World University Rankings by Subject 2020 - Politics & International Studies. Top Universities. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ A world-class university. Sciences Po. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
- ↑ a b c d History. Sciences Po. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
- ↑ History. Sciences Po. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
- ↑ QS World University Rankings by Subject 2014. Top Universities. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
- ↑ Sciences Po. Times Higher Education (THE). (Hozzáférés: 2015. november 24.)