Pál Gábor (publicista)
| bethlenfalvi Pál Gábor (Pál Gábor) | |
 | |
| emléktábla Csíkszeredán | |
| Született | 1883. február 7.[1] Várdotfalva |
| Elhunyt | 1968. október 22. (85 évesen)[2] Csíkszereda[2] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kammer Edit (1923 – 1936. március 13.)[3] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1940. október 10. – 1944) |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1905, jogtudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bethlenfalvi Pál Gábor (Várdotfalva, 1883. február 7. – Csíkszereda, 1968. október 22.), ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, erdélyi magyar publicista. A romániai magyar kisebbség sérelmeinek egyik szólalója a nemzetek szövetsége előtt. Évtizedeken keresztül küzdött a székelység legnagyobb magányvagyona, a csiki magán-javak visszaszerzéséért.
Családja
[szerkesztés]A régi erdélyi római katolikus nemesi bethlenfalvi Pál család sarja. Apja idősebb bethlenfalvi Pál Gábor (1852–1935), a csíksomlyói, majd csíkszeredai római katolikus főgimnázium igazgatója és annak a főgimnázium és fiú-nevelőintézet világi gondnoka,[4] anyja csíkcsekefalvi Fodor Ludovika (1855–1939) volt.[5] Az apai nagyszülei bethlenfalvi Pál Ambrus (1804–1856) és László Borbála (1813–1883) voltak.[6] Az anyai nagyszülei csíkcsekefalvi Fodor Ignác (1826–1889), ügyvéd, földbirtokos, 1848-1849 honvédszázados,[7] és kászonjakabfalvi László Anna (1835–1888) voltak.[8] Pál Gábor fivére bethlenfalvi Pál Andor (1890–1983), huszár, repülős tiszt, akinek a neje Kammer Margit, Pál Gáborné Kammer Edit édestestvére volt; leánytestvérük bethlenfalvi Pál Gizella (1880–1918), akinek a férje ilyefalvi Kolozsvári-Silye Béla (1875–1940), a Brassói Római Katolikus Főgimnázium igazgatója.[9] A bethlenfalvi Pál család egy régi székely nemes család, melyből Pál Tamás fia, Pál György 1632-ben I. Rákóczi Györgytől címeres nemeslevelet.[10]
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit a csíksomlyói és a kolozsvári római katolikus gimnáziumban végezte (1900), a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát (1905), majd a marosvásárhelyi Királyi Táblán nyert ügyvédi képesítést (1908). Az első világháborúban mint önkéntes népfölkelő vett részt, súlyosan megsebesült (1917). Harctéri levelei a Csíki Lapokban jelentek meg. Szerepe volt az ún. csucsai paktum (1923) megkötésében, amely a kisebbségivé vált erdélyi magyarság jogainak helyreállítását ígérte. Az OMP székelyudvarhelyi nagygyűlésén (1928) beválasztották az elnöki tanácsba, s javaslatára az erdélyi magyarság panaszait a Nemzetek Szövetsége elé vitték. Szenátorrá választása után erről a posztról vívta harcát a Csíki Magánjavak önkényes kisajátítása s a magyar oktatás korlátozása ellen egészen az OMP feloszlatásáig. László Dezsővel és Györgypál Domokossal együtt ő képviselte a Csíki Magánjavakat a Népszövetség indíttatására folyt román-magyar tárgyalásokon. A bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1944 őszétől haláláig súlyos betegen visszavonultan élt Csíksomlyón.
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]1923. július 21-én Budapesten,[11] feleségül vette a jómódú római katolikus polgári származású Kammer Edith (Budapest, 1898. március 13.–Budapest, 1936. március 13.) kisasszonyt,[12] akinek a szülei ifjabb Kammer Ernő (1860–1922), a Vöröskereszt főmegbízottja, a Vöröskereszt tiszti keresztjének a tulajdonosa,[13] és Emey Margit voltak. Az apai nagyszülei idősebb Kammer Ernő (1829–1902), Vadászkürt szálló tulajdonosa,[14] és Kerner Katalin (1838–1876) voltak.[15] Az anyai nagyszülei Emey János (1810–1901), ügyvéd,[16] és pázmándi Kempelen Mária (1830–1882) voltak.[17] Az anyai nagyanyai dédszülei pázmándi Kempelen János, földbirtokos és nagybaráti Huszár Mária (1795–1827) voltak.[18] Bethlenfalvi Pál Gáborné Kammer Edit apai nagynénjei: Kammer Karolina (1859–1919),[19] akinek a férje dr. radocsai Herich Károly (1846–1894), horvát országgyűlési képviselő, a magyar királyi kereskedelemügyi miniszterium osztálytanácsosa, budapesti magyar királyi magántanár, a Vaskorona és a Ferenc József-rend lovagja,[20] valamint Kammer Irma (1862–1934),[21] akinek a férje Jármay Jenő (1851–1919), mérnök, székesfővárosi főtanácsos.[22] Bethlenfalvi Pál Gábor és Kammer Edit frigyéből született:
- bethlenfalvi Pál Ágnes (*1924–Budapest, 1964. április 1.)[23][24] Férje: dr. csíkborzsovai Erőss Sándor (*Gyergyóditró, 1907. szeptember 22.–Budapest, 1974. február 11.), szemészorvos, rendelőintézeti igazgató főorvos.[25]
- bethlenfalvi Pál Gábor (*1927–2009)
- bethlenfalvi Pál Veronika (*Csíkszereda, 1930. augusztus 13.–Marosvásárhely, 2022. május 4.).[26] Férje: báró altorjai Apor Csaba (*Dedrádszéplak, 1921. szeptember 20.–Marosvásárhely, 2023. február 11.), okleveles agrármérnök.[27]
Munkássága
[szerkesztés]Mint politikai közíró a kolozsvári Ellenzék vasárnapi mellékletében A magyar kisebbségi politika eredményességének akadályai című sorozatával jelentkezett (1922), a lugosi Magyar Kisebbségben több átfogó tanulmányt közölt: A székelyföldi közbirtok és az agrárreform (1923/2, 3); Készülődés a közbirtokosságok és úrbéri birtokosságok reformjára (1928/4, 5, 6); A kisebbségi egyezmény és a magyar kisebbség (1928/17); A konkordátum és a katolikus magyarság (1928/18); ez utóbbi kapcsán Gyárfás Elemérrel is vitába keveredett a román állam és a Szentszék között megkötött konkordátum kérdésében. Életrajzát a bécsi döntés után a magyar országgyűlésbe történt behívása alkalmából a Magyar Kisebbség közölte (1940/20).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. február 1., PIM173098
- ↑ a b Nemzetünket szolgálták, 2024. február 1., 2020, Botlik József, 490-498
- ↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2024. február 1.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Pál Gábor
- ↑ Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)1939-11-07 / 246. szám
- ↑ Megyei családtörténetek Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900)Rövidítések, jelmagyarázat
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fodor Ignác
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fodor Ignácné László Anna
- ↑ Kapu, 2015. március (27. évfolyam, 3. szám) VILÁGSZERTE. Tófalvi Zoltán: Az erdélyi kérdés és határkiigazítás lakosságcserével - 3. rész
- ↑ Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900) - 174.o.
- ↑ familysearch.org - Budapest - polgári anyakönyvek - IV. kerület - Pál Gábor és Kammer Edit házassága
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pál Gáborné Kammer Edith
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb Kammer Ernő
- ↑ Budapesti Hírlap, 1903. október(23. évfolyam, 269-299. szám) 1903-10-20 / 288. szám
- ↑ Pester Lloyd - Abendblatt, November 1876 (Jahrgang 23, nr. 251-275)1876-11-09 / nr. 257
- ↑ Budapesti Hírlap, 1901. október(21. évfolyam, 270-300. szám)1901-10-05 / 274. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Emey Jánosné Kempelen Mária
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok 5. kötet, Hé-Kezy (1913) Hé-HyrosHuszár (baráthi)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Herich Károlyné Kammer Karolina
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Herich Károly
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jármay Jenőné Kammer Irma
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jármay Jenő
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Erőss Sándorné Pál Ágnes
- ↑ Székely Nép, 1943. július-szeptember (61. évfolyam, 145-221. szám) 1943-09-05 / 201. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Erőss Sándor
- ↑ Nobilitas 2023. XIX. Szerk: Gudenus János József. 13.o.)
- ↑ Nobilitas 2023. XIX. Szerk: Gudenus János József. 16.o.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}