Ouranosaurus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kora kréta, 125–112 Ma | ||||||||||||||||||||
 Az Ouranosaurus nigeriensis vitorlás rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ouranosaurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ouranosaurus témájú kategóriát. |
Az Ouranosaurus (jelentése 'bátor gyík'[1]) az iguanodontia dinoszauruszok egy szokatlan neme, amely a kora kréta korban (az apti alkorszakban), mintegy 125–112 millió évvel ezelőtt élt a mai Afrikában.[2][3] Az Ouranosaurus körülbelül 7–8,3 méter hosszú és 2,2–4 tonna tömegű lehetett.[4][5] Két teljes csontvázát fedezték fel az Echkar-formáció (avagy El Rhaz-formáció) Gadoufaouna-lerakódásaiban, a nigeri Agadezben, 1966-ban, a neve pedig 1976-ból, a francia őslénykutatótól, Philippe Taquettől származik.
Anatómia
[szerkesztés]
A mellső lábak hüvelykujjain karmok nőttek, melyek jóval kisebbek voltak a korábbi Iguanodonénál. A második és a harmadik ujj kiszélesedett és pataszerűvé vált, anatómiailag a járáshoz alkalmazkodott. A járás elméletét támogatja a nagy, és a ficam megelőzése érdekében összeforrt csontokból álló csukló. Az utolsó (az ötödik) ujj hosszú volt, és feltehetően a levelek és gallyak felszedésére, illetve az alacsonyabb ágak lehúzásával való élelemszerzésre szolgált.
A hátsó lábak nagyok és erősek voltak, a testsúly megtartásához alkalmazkodtak. A combcsont hosszabb volt, mint a sípcsont, a kis lábfejen pedig csak három ujj nőtt. Ez azt jelezheti, hogy az Ouranosaurus lábai oszlopszerű támasztékok voltak és nem futásra szolgáltak.
Az Ouranosaurus különös fejjel rendelkezett, melynek pofarésze sokkal hosszabb volt a közeli rokonságába tartozó Iguanodonénál; a pofa fogatlan volt és az élő állatnál szarubevonat fedte. Az állcsontok oldalain nagy készletekben helyezkedtek el a pofafogak, melyeket valószínűleg kemény növények megrágására használt. Az állcsonthoz elöl egy predentális csont tartozott. A fogak alapja arra utal, hogy leveleket, gyümölcsöket és magvakat fogyasztott.[6]
Az orrjárat nagy volt és a csőr közelében helyezkedett el. Az orrnyílás és a koponya teteje között kidudorodások futottak végig, melyek célja ismeretlen, de lehetséges, hogy a társas kapcsolatok fenntartására vagy a párzás során történő pózolásra szolgáltak.
Az Ouranosaurus szemei mögött egy-egy oldalsó nyílás (fenestrae temporalis) volt, az állkapocs coronoid nyúlványához pedig nagyobb capiti-mandibularis izom kapcsolódott. Ez nagyobb területet biztosított az állkapocsizom számára, és nagyobb erejű harapást tett lehetővé. A kisebb izom, a depressor mandibulae a koponya hátsó részén helyezkedett el.
Csigolyák
[szerkesztés]
Az Ouranosaurusról egy időben azt feltételezték, hogy a korábban, a perm időszakban élt pelycosaurushoz, a Dimetrodonhoz, valamint kortársához, a jól ismert húsevő dinoszauruszhoz, a Spinosaurushoz hasonlóan a hátán egy nagy vitorlát viselt, amit hosszú, vastag csigolyanyúlványok tartottak kifeszítve a hát és a farok mentén.[6]
Valójában a magas csigolyanyúlványok csak távolról hasonlítanak a Dimetrodon „vitorlatartóira”. A nyúlványok a Dimetrodonnál a végük felé elvékonyodtak, az Ouranosaurusnál viszont megvastagodtak. A nyúlványokat inak kötötték össze, melyek megmerevítették az állat hátát. További eltérést jelent az is, hogy a nyúlványok a mellső lábak felett váltak a legmagasabbá. E tulajdonságok azt jelzik, hogy a dinoszaurusznak inkább egy bölényhez vagy tevéhez hasonló púpja lehetett, semmint vitorlája. Ezt a testrészt az ínséges időszakok során felhasználható tápanyagok tárolására használhatta.
Osztályozás
[szerkesztés]Bár voltak az Iguanodonnal közös tulajdonságai (például a hüvelykujj tüske), az Ouranosaurust ma már nem sorolják a parafiletikusnak tekintett Iguanodontidae családba. Ehelyett a Hadrosauroidea kládban. az igazi hadrosauridák („kacsacsőrű dinoszauruszok”) és legközelebbi rokonaik öregcsaládjában helyezik el. A leletek alapján úgy tűnik, hogy az Ouranosaurus a csoport egy korai mellékága lehet. A típusfaja az Ouranosaurus nigeriensis.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ouranosaurus nigeriensis. DinoData. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ P. Taquet, 1970, "Sur le gisement de Dinosauriens et de Crocodiliens de Gadoufaoua (République du Niger)", Comptes Rendus de l'Académie des Sciences à Paris, Série D 271: 38-40
- ↑ Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
- ↑ Taquet, P. 1976. Geologie et paleontologie du gisement de Gadoufaoua (Aptien du Niger), Cahier Paleont., C.N.R.S. Paris, 1-191
- ↑ Paul, G.S. (2010). The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press. p. 292
- ↑ a b szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 144. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ouranosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Taquet, P.. Chapitire III, Ostéologie d'Ouranosaurus nigeriensis Iguanodontidé du Crétacé Inférieur du Niger, Geologie et paleontologie du gisement de Gadoufaoua (Aptien du Niger) (PDF), Paris: Cahier Paleont., C.N.R.S., 1–191. o. (1976). Hozzáférés ideje: 2010. március 30.
- Bailey, J.B. (1997). „Neural spine elongation in dinosaurs: sailbacks or buffalo-backs?”. J. Paleontol. 71, 1124–1146. o.
- szerk.: Ingrid Cranfield: Dinosaurs and other Prehistoric Creatures. Salamander Books Ltd, 152–154. o. (2000)
- Richardson, Hazel. Dinosaurs and Other Prehistoric Animals, Smithsonian Handbooks, 108. o. (2003)
- Dixon, Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. Hermes House (2006)
- Cox, Barry, Colin Harrison, R.J.G. Savage, and Brian Gardiner. The Simon & Schuster Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures: A Visual Who's Who of Prehistoric Life. Simon & Schuster (1999)
További információk
[szerkesztés]- 'Ouranosaurus'. Nature. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- 'Ouranosaurus'. Disappearance. [2005. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- Iguanodontia. Thescelosaurus!. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
