Oskar Backlund
| Oskar Backlund | |
 | |
| Született | 1846. április 28.[1][2][3][4][5] Länghem |
| Elhunyt | 1916. augusztus 29. (70 évesen)[1][2][4] Pulkovo[2] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái | Uppsalai Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Backlund témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johan Oskar Backlund (Länghem, mai Tranemo község, 1846. április 28. – Pulkowo, 1916. augusztus 29.) svéd-orosz csillagász volt. Neve többféle formában vált ismertté: néha Jöns Oskar Backlundként adják meg, azonban még a korabeli svéd források is "Johan"-ként említik. Oroszországban, ahol egész pályafutását töltötte, Oszkár Andrejevics Baklund (Оскар Андреевич Баклунд) néven ismert. Az orosz források néha 1846. április 16-nak és 1916. augusztus 16-nak adják meg születési és halálozási dátumát, mivel Oroszországban akkoriban még a Julián-naptárt használták.
Életpályája
[szerkesztés]Johan Oskar Backlund a svédországi Västergötland tartománybeli Länghemben született. 1872-ben végzett az Uppsalai Egyetemen. Miután 1875-ben doktorált, 1876-ban Oroszországba emigrált. A dorpati csillagvizsgálóban dolgozott, a mai Tartu városában, Észtországban, majd 1879-ben a Pulkovói Csillagvizsgálóban, amelynek 1895-től haláláig igazgatója volt.
Az égi mechanikára specializálódott, és különösen az Encke-üstökös pályájának kiszámításán dolgozott, figyelembe véve a különböző bolygók perturbációit. Az Encke-üstökös megfigyeléseit arra használta fel, hogy megpróbálja megbecsülni a Merkúr tömegét. Az orosz források néha Encke-Backlund üstökösként emlegették az üstököst. Geodéziai vizsgálatokat is végzett a Spitzbergákon 1898 és 1900 között.
1883-ban a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja, 1897-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja, 1911-ben pedig a Royal Society tagja lett. 1914-ben pedig az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia is külföldi tiszteletbeli tagjává választotta.
Családja
[szerkesztés]Felesége Ulrika Catharina Widebeck volt. Lányuk, Elsa Celsing ismert művész lett, fiuk, Helge Gotrik Backlund (1878. szeptember 3. - 1958) geológus és felfedező.
Bibliográfia (válogatás)
[szerkesztés]- Zur Entwicklung der absoluten Störungen eines Cometen (1880)
- Zur Entwicklung der Störungsfunction (1884)
- Studien über den Sterncatalog "Positions Moyennes de 3,542 étoiles, déterminées à l'aide du cercle méridien de Poulkova dans les années 1840-69 et réduites à l'époque 1855" (1886)
- Über die Herleitung der im achtem Bande der "Observations de Poulkova" enthaltenen Sterncataloge nebst einigen Untersuchungen über den Pulkowaer Meridiankreis (1888)
- Bemerkungen über das Auftreten von hyperelementären Gliedern in der Störungstheorie (1888)
- Über einige von Winnecke am Pulkowaer Meridiankreise in den Jahren 1861-63 angestellte Beobachtungen (1890)
- Über die Bewegung einer gewissen Gruppe der kleinen Planeten (1892)
- Calculs et recherches sur la comète d'Encke (1892 ff.).
Kitüntetései
[szerkesztés]- A Királyi Csillagászati Társaság aranyérme (1909)
- Bruce-érem (1914)
Róla nevezték el
[szerkesztés]
- Backlund krátert a Holdon
- 856 Backlunda aszteroida
- Backlundtoppen, egy hegy az Olav V. földön a Spitzbergákon, a Svalbard-szigetek]]en.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c Johan Oskar (Oskar Andreevitj) Backlund (svéd nyelven)
- ↑ Dannike kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/GLA/13086/C/3 (1832-1860), bildid: C0043485_00042, sida 66. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biographical Database of Southern African Science (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ https://phys-astro.sonoma.edu/brucemedalists/oskar-backlund
Források
[szerkesztés]- Hockey, Thomas (2009). A csillagászok életrajzi enciklopédiája. Springer Kiadó. ISBN 978-0-387-31022-0. Retrieved August 22, 2012.
- "Tagok könyve, 1780-2010: B. fejezet" (PDF). Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia. Letöltve 2011. április 28-án.
- "Backlundtoppen (Svalbard)". Norvég Sarkvidéki Intézet. Retrieved 7 November 2013.
- Lauritzen, Per Roger, szerk. (2009). "Backlundtoppen". Norsk Fjelleksikon (norvég nyelven). Arendal: Friluftsforlaget. ISBN 978-82-91-49547-7
