Országos jégkármérséklő rendszer

Jégkármentesítő ágyú Németországban

Az Országos jégkármérséklő rendszer egy Magyarországon működő időjárás befolyásoló rendszer, amelyet a mezőgazdasági területeken okozott jégkárok csökkentésére hoztak létre hazai, illetve uniós forrásból. A rendszer teljes kapacitással 2018. május elseje óta üzemel. A rendszer minden évben május elseje és szeptember 30-a között üzemel, de a működtetés időszakának meghosszabbításáról már tárgyalnak.

Története

1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban. Magyarországon a hatvanas években kezdődött az Állami Biztosító által finanszírozott jégkárelhárítás. A jégesők okozta károk mérséklésére a Dél-Dunántúlon 1991-ben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés kezdett el üzemeltetni jégkármérséklő rendszert. A NEFELA jégkár elhárító rendszer 141 talajgenerátor igénybevételével üzemel, melyek párologtatással juttatják a levegőbe az ezüst-jodidot. Ehhez a rendszerhez Baranya megyében nem, viszont Tolna és Somogy megyék területén további 55 jégkármérséklő eszközt helyeztek ki. Ezzel párhuzamosan egy diszpécserközpont üzemel Pécsett, ahonnan kiértesítik a rendszert üzemeltető gazdákat.

Felépítése

A jégkármérséklő rendszer a következő elemekből épül fel: 222 automata jégkármérséklő talajgenerátor, illetve 764 emberi közreműködés által működtetett, összesen 986 darab jégkármérséklő talajgenerátor. A jégkármérsékléshez használhatnak különböző eszközöket is az ezüst-jodid célba juttatásához, mint például kisebb rakétákat, vagy szállító, esetleg permetező repülőgépeket. Földrajzi eloszlásban nagyjából 10 kilométerenként található egy-egy jégkármérséklő talajgenerátor.

Bács-Kiskun vármegyében többek közt Helvécián és Soltvadkerten is üzemel jégkármérséklő talajgenerátor.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 56 kézi indítású és 25 darab automata jégesőmentesítő talajgenerátor üzemel.

Heves vármegyében Kerecsenden és Demjénben is üzemel jégkármérséklő.

Működése

Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott figyelmeztetések alapján az automata jégkármérséklő talajgenerátorok acetonos ezüst-jodidot bocsátanak ki a légkörbe és ez az anyag kettő-, háromezer méteres magasságban létrehozza azokat a mesterséges lecsapódási pontokat, amelyen apró szemű jégdarabok alakulnak ki. Az OMSZ naponta három alkalommal ad információt a rendszer üzemeltetői számára. A jégkár riasztást minden esetben járási szintre lebontva adja ki a Meteorológiai Szolgálat. Ezt a folyamatot hívják felhőmagvasításnak. A jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén. Mivel az így képződött jégszemek sokkal kisebbek, mint a természetes úton képződöttek, ezért a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy, ha nem, akkor is sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben. A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a felhasználást követően a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik. A párologtatással működő talajgenerátorok a jégeső kialakulása előtt néhány órával már elkezdik az ezüst-jodid levegőbe juttatását, amely által megindul a felhők szintjén a jégszemcse képződés. A párologtató eszközök óránként egy liternyi bekevert oldatot párologtatnak el. A dél-dunántúli régiót egy 265 km hatósugarú időjárási radar felügyeli.

Azokat a jégkármérséklő eszközöket, amelyeket emberi közreműködéssel üzemeltetnek, azokat képzett szakemberek kezelik. A rendszer üzemeltetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Költsége

A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.

Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik.

A kézi üzemű talajgenerátorok ára darabonként 500 000 forint, míg az automata üzeműeké 4 000 000 forint körüli. Az ezüst-jodid folyadék literenkénti ára 3000 forint.

Az automata üzemű jégkármérséklők működéséhez a területhasználatra bruttó 160 000 forintot adnak évente, míg a manuális üzemű talajgenerátorok üzemeltetői évi 320 000 forint összegű területhasználati és üzemeltetési díjat kapnak.

Hatékonysága

Baranya megyében 1982 előtt évente átlagosan a megye területének 4,4 százalékát, azaz 195 négyzetkilométert érintett jégeső. A jégkármérséklés beindítása óta, azonban ez az arány már csak a megye 1 százalékára csökkent le.