Ugrás a tartalomhoz

Országh József (elektrokémikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országh József
Született1937. március 21.
Budapest
Elhunyt2020. október 14. (83 évesen)
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár

SablonWikidataSegítség

Országh József (Budapest, 1937. március 21.2020. október 14.) elektrokémikus, vízkutató, fenntartható vízgazdálkodás mozgalmár, tanár, vállalkozó.[1] Tudományos pályafutás alatt célja nem a kutatói munka és a velejáró nagyszámú tudományos dolgozat közlése volt, hanem minden esetben a gyakorlatban felmerült problémákra kielégítő megoldást javasolt.

Élete, pályafutása

[szerkesztés]

Országh József professzor tudományos kutatásait az Université de Mons-Hainaut (Belgium) egyetemen végezte egészen 2002. szeptember 30-ig. 15 éven keresztül tagja volt Vallónia Vízügyi Kormánybizottságának, ahol a Föld Barátai (Friends of the Earth) belgiumi szervezetét képviselte.

Országh József annyiban különbözik a legtöbb egyetemi kutatótól, hogy kutatásait a lehető legcélravezetőbb úton végzi el, minden kerülő nélkül, holisztikus szemlélettel. Végül az összes lehetséges megoldás közül a legegyszerűbbet, a leghatásosabbat és a lehető legolcsóbbat helyezi előnybe.

Egyik kedvenc kutatási területe a víz és a vízgazdálkodáshoz tartozó kérdések: vízellátás, vízhasználat, vízszennyezés és végül a víztisztítás. Mindezeket a fenntartható fejlődés szempontjából vizsgálja és kezeli.

Fuggerth Endre "Egy különc tudós elképzelései a vízről"[2] címmel publikált összefoglalójával tiszteleg Országh József fő munkássága előtt.

Tudományos munkásság a vízgazdálkodáson kívül más területekre is kiterjed:

  • az ipari állattenyésztés által termelt hígtrágya helyes kezelésére;
  • a cellulóz tartalmú ipari hulladékok és melléktermékek hosszútávon is fenntartható értékesítésére;
  • a súlyosan szennyezett régi ipari létesítmények földjeinek a megtisztítására.

Életművét 2019-ben végül könyv-alakban is summázza.[3]

A gyakorlatba is könnyűszerrel átvihető VÍZGAZDA-teória centruma alapvetően a helyes és okszerű biomassza-gazdálkodás - amely természetszerűleg nem függetleníthető a vízhasználattól. Metodikája ekként olyan feladatok megoldására képes, amelyek az egymással állandó-ütközésben lévő magasan-technologizált fejlesztésekkel sem lehetnek elérhetők, valamint olyan potenciállal bír amely túlmutat a megcélzottakon. Bár ezek elméleti-szintű bizonyítására már nem maradt ideje, több tétel azóta már bizonyos-szintű tisztázást nyert:

  1. A házilagos használtvíz-kezelés Szürkeviz esetén effektíve felülmúlja paraméter-mutatóiban a leghatékonyabb művi-szennyvíztisztítást is:[4]
  2. A VÍZGAZDAI-komposztálás hatékony volta a xenobiotikumok lebontásában,[5] amely által mentesíthető a környezet ilyen-irányú terhelése:[6]
  3. Súlyos szennyezési kár-eset rehabilitációs orvoslása általa:[7]
  4. A sivatagi-térhódítás tényleges visszaszorítása lehetőségének a fundamentuma:[8]
  5. Országos-szintű Vízgazdálkodásban betölthető szerepe:[9]
  6. Rendszer-elméleti helye a fenntartható vízgazdálkodás és korszerű mezőgazdaság konjunktívitását tekintve:[10]
  7. Klimatológiailag is kiaknázható hatása:[11]

Az elismerésére még életében megtett indítvány azonban máig nem vetett hullámokat.

Országh József az Ivóvíz Magyarország Alapítvány (IMA) egyik alapító tagja.

Időrendben

[szerkesztés]

Hitvallása

[szerkesztés]
Jobb a mindenkit zavaró igazság, mint a mindenkinek tetsző hazugság
– Thomas Mann

Tudományos kutatási területek

[szerkesztés]

Az elméleti tudományok terén

[szerkesztés]

A folyadékok termodinamikája. Reakció kinetika vizes és nem vizes oldatokban, oldószerhatás. Magas nyomású reakció kinetika és egyensúly. Ultraibolya spektroszkópia. Vizes oldatok elektrokémiai tulajdonságai. Nem komplett oxido-redukciós rendszerek tanulmányozása. Diffúziós jelenségek szilárd testekben.

Az alkalmazott tudományok terén

[szerkesztés]

Új építőanyagok kidolgozása. Tejhamisítási eljárások analitikai kimutatása. Új eljárás a réz hidro-metallurgiájában. A mezőgazdaság természeti rendszereinek, valamint a víz- és biotömeg-gazdálkodás alapelveinek kidolgozása. Új szemlélet (a VÍZGAZDA[12]) kidolgozása a városi szennyvizek kezelésére. Új eljárás a hígtrágya által okozott szennyezés megszüntetésére. Ipari és mezőgazdasági eredetű hulladékok újszerű értékesítése..

Legfontosabb eredmények

[szerkesztés]

Gyakorlatilag használható megoldásai egy-egy felvetett problémára. Egyes esetekben az elért eredmények más kutatókkal való együttműködés gyümölcsei.

Az elméleti tudományok terén

[szerkesztés]
  • Normális folyadékok izotermikus állapotegyenletének a kidolgozása. Ez az egyenlet:[13] minden ismert folyadék magas nyomású termodinamikai tulajdonságait, a kísérleti eredményekkel összhangban, leírja. Ez az egyenlet egyenértékű a Boyle-Mariotte , tökéletes gázegyenletével, de a folyadékok területén.
  • A sav-bázis és Redoxireakciók egyesített elméletének a kidolgozása. A két reakció csoport elektromos (proton és elektron) töltésátvitellel működik, és hasonló matematikai egyenletekkel lehet mindkettőt leírni. A vizes oldatok pH (proton-aktivitás) elmélete mellé egy vele egyenértékű, teljesen új elektron-aktivitási elméletet lehet helyezni. Az analógia a két elmélet között igen szembetűnő, de az egyenletek matematikai szépsége mellett az elektronaktivitási elmélet az alkalmazott elektrokémiában merőben új kutatási területeket tár fel. Például előre ki lehet számítani a nem komplett redoxi rendszerek[14] elektrokémiai tulajdonságait is. Az elmélet alkalmazása meglepő eredményeket hozott a szennyvizek nemlélegző (anaerob) kezelése, valamint az ivóvizek élettani tulajdonságainak egész újszerű leírása terén. A legígéretesebb kutatási tartomány az orvostudomány terén mutatkozik, ahol a vér elektronaktivitásának in vivo mérése, és klinikai módosítása a rákos daganatos betegségek gyógyításában már ez ideig is igen figyelemre méltó eredményeket hozott (az eljárás nem szabadalmaztatható). Hasonló eredményeket értek el a csontritkulás gyógyításában is.

Az alkalmazott tudományok terén

[szerkesztés]
  • A geo-beton, mint újszerű és olcsó építőanyag gyártásának a kidolgozása. Gyakori előfordulású palás kőzetek alapján, alacsony hőmérsékleten igen jó minőségű és olcsó építőanyag készíthető. A hagyományos égetett téglákkal szemben előállítása sokkal kevesebb energiát igényel. Az idomelemek gyártás alatti zsugorodása elhanyagolható, ami olyan formaelemek kialakítását teszi lehetővé, amelyek használata az építkezési technológiát forradalmian egyszerűsíti.
  • Az úgynevezett bio-compatibilis, illetve életető víz elektrokémiai tulajdonságainak a meghatározása. Ennek a rendszernek a segítségével lehet esővízből igen jó minőségű és olcsó ivóvizet előállítani. Ez a fenntartható vízgazdálkodás egyik ki nem kerülhető eleme.
  • Fenntartható víz-rendszerek (vízönellátó és a vízgazda) tudományos és műszaki kidolgozása. Általánosan elfogadott vélemény szerint ez a lakossági vízellátás és vízgazdálkodás fenntartható formájának a legmesszebbmenő környezetkímélő megoldása. Ebben benne van az úgynevezett KEGYEDI rendszer is, ami a háztartási szennyvizek egyedi kezelése.
  • Az alomszék tudományos és műszaki alapjainak a kidolgozása. Az enzimes biológiai reakciók inhibícióján alapuló száraz toalett használata a környezetkímélő életmód egyik csúcspontja, és a fenntartható vízgazdálkodás egyik kikerülhetetlen eleme.
  • A biotömeg- és a vízgazdálkodás közötti széleskörű összefüggések felfedezése és megfogalmazása. Ennek az elméletnek az egyik alkalmazása a hígtrágya által okozott vízszennyezés eltüntetése. Egy másik alkalmazás a mezőgazdasági és ipari eredetű hulladék anyagok együttes kezelése és értékesítése. A harmadik alkalmazás az árvízkárok megelőzésében van. Ezen az alapvető felismerésen nyugszik a vízgazda rendszer is, amelyiknek a széleskörű alkalmazása sok milliárd eurós költségmegtakarítást tesz lehetővé, olyan környezetkímélő hatásfokkal, amit egyetlen hagyományos szennyvízkezelési rendszer nem biztosíthat.
  • Egy esszé a klímaváltozások megfékezésére Archiválva 2017. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Feltehetően az első és egyetlen tudományos érvelés, ami egy gyakorlatba átültethető lehetőséget vázol.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ORSZÁGH József: Tudományos munkásságomról. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  2. Fuggerth Endre: Egy különc tudós elképzelései a vízről. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  3. Országh József: A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium) 388.420 
  4. TREND. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
  5. Drogok: ártalmatlanítás. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  6. Öngól, MINDENÁRON. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  7. HOLT-Tisza. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  8. A Nagy Zöld Fal. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  9. Terv-javaslat. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  10. REND. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
  11. CO2-Bújócska. III) Kiegészítések D.) Az ásatag energiahordozók lehetséges szerepei 26-40pp. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  12. VÍZÖNELLÁTÓ - A fenntartható vízkezelés tudományának a hat fő tétele. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  13. Ahol β az izotermikus összenyomhatóság (kompresszibilitás), V a térfogat, P a nyomás és B = belső energia sűrűség.
  14. Az úgynevezett nem komplett rendszerek egy redoxi rendszer csak oxidált vagy csak redukált formáját tartalmazzák vizes oldatban. Pl. az Fe3+/Fe2+ rendszer esetében egy nem komplett rendszert tartalmazó oldatba csak Fe3+-t vagy csak Fe2+ oldanánk be. Ezeknek a rendszereknek a redoxi potenciálja a hagyományos elmélet szerint nem meghatározott és nem számítható ki, bár kísérletileg meghatározott és reprodukálható. Az elektronaktivitás elmélet ezeket a rendszereket matematikailag a kísérleti eredményekkel összhangban jól leírja.