Ugrás a tartalomhoz

Sav-bázis reakció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).

Sav-bázis reakciók

[szerkesztés]

Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)

[szerkesztés]
  • Savak: proton (hidrogénion, ) leadására képes anyagok
  • Bázisok: hidroxidion () leadására képes anyagok

Példák:

  • sav:
  • bázis:

Az ammónia () bázikus viselkedésének magyarázata:

Brönsted sav-bázis elmélete (1923)

[szerkesztés]
  • Savak: proton leadására képes anyagok
  • Bázisok: proton felvételére képes anyagok

Példák:

Savak és bázisok erőssége

[szerkesztés]

A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.

Példák:

  • A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
  • A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található:
  • Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
  • Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:

Források

[szerkesztés]

http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf[halott link]

Lásd még

[szerkesztés]