Sav-bázis reakció
Megjelenés
Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).
Sav-bázis reakciók
[szerkesztés]Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)
[szerkesztés]- Savak: proton (hidrogénion, ) leadására képes anyagok
- Bázisok: hidroxidion () leadására képes anyagok
Példák:
- sav:
- bázis:
Az ammónia () bázikus viselkedésének magyarázata:
Brönsted sav-bázis elmélete (1923)
[szerkesztés]- Savak: proton leadására képes anyagok
- Bázisok: proton felvételére képes anyagok
Példák:
Savak és bázisok erőssége
[szerkesztés]A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.
Példák:
- A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
- A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található:
- Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
- Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:
Források
[szerkesztés]http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf[halott link]