Orosz Júlia
| Orosz Júlia | |
.JPG) | |
| Vajda M. Pál felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1908. március 3.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1997. október 19. (89 évesen)[1] Budapest[2] |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1928) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | ének |
| Hang | szoprán |
| Díjak |
|
| Tevékenység | opera-énekesnő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Júlia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orosz Júlia (Budapest, 1908. március 3. – Budapest, 1997. október 19.) magyar opera-énekesnő (szoprán).
Életpályája
[szerkesztés]Orosz István és Sipos Julianna lánya. Apja a Zeneakadémia főportásaként dolgozott, ahol 1923 és 1928 között tanulmányait végezte. Nagy sikerű koncerteket adott hazai városokban és Franciaország-szerte. Színpadra legelőször Mozart Don Giovanni című operájának Elvira szerepében lépett a mai Erkel Színház elődjében, a Városi Színházban. 1929-ben debütált az Operaházban Blondeként (Mozart: Szöktetés a szerájból). Az operaház társulatának csaknem négy évtizedig volt a tagja, 1969-ig magánénekese, vezető lírai szopránja, később örökös taggá választották. Szinte mindenfajta szerepkörben otthonos volt, a legsokoldalúbb operaénekesnők egyike volt, aki lírai és drámai szerepekben egyaránt kimagasló alakítást nyújtott, többi kortársa közül elsősorban tökéletes énektechnikájával emelkedett ki. Elsősorban Mozart és Puccini operáiban énekelt. Pályafutása alatt számos európai operaházban fellépett vendégként. Fellépett nagyoperettekben is (Lehár, Strauss). 1966-ban a rádióban vele készült az első kísérleti sztereó hangfelvétel, amelyen operaáriákat énekelt az Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekar kíséretével. 1997. október 19-én halt meg Budapesten.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Pongrácz (Pollák) László zeneszerző volt, akihez 1932. január 4-én Budapesten, a Terézvárosban ment nőül.[3][4] 1945 után a Magyarországot felügyelő szovjet helytartó politikai garnitúra vezetőjének, Vorosilov marsallnak állandó szeretője volt. Bizonyos alkalmakkor magyar politikusokkal történő tárgyalásaikra is elvitték más színésznőkkel együtt.[5]
Főbb szerepei
[szerkesztés]
- Bizet: Carmen – Micaela
- Erkel: Hunyadi László – Gara Mária
- Gounod: Faust – Margit
- Janáček: Katja Kabanova – Katja Kabanova
- Leoncavallo: Bajazzók – Nedda
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Blonde
- Mozart: Figaro házassága – Susanna
- Mozart: Don Giovanni – Donna Elvira
- Offenbach: Hoffmann meséi – Antonia
- Puccini: Bohémélet – Mimi
- Puccini: Tosca – Tosca
- Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
- Puccini: Turandot – Liu
- Respighi: A láng – Monica
- Strauss: A cigánybáró – Szaffi
- Strauss: A denevér – Adele
- Verdi: Traviata – Violetta
- Verdi: Otello – Desdemona
- Verdi: Falstaff – Alice
- Wagner: Lohengrin – Elza
- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Éva
Díjai
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1951)
- Érdemes művész (1953)
- Munka Érdemrend (1954)
- Kossuth-díj – II. fokozat (1956)
- Kiváló művész (1959)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 17/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
- ↑ Orosz Júlia házassági regénye. Színházi Élet - 1932/4. szám
- ↑ A rejtélyes XX. század - A helytartó marsall hétköznapjai. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- 100 éve született Orosz Júlia[halott link]
