Origón átmenő sík
A matematikában az origón átmenő sík egy olyan sík, ami átmegy egy adott Descartes-féle koordináta-rendszer origóján. A koordináta-rendszerben kitüntetettek a koordinátasíkok. A többi síkhoz képest kompaktabb egyenlettel írhatók le, ami egyszerűsíti a metszet- és a távolságszámításokat is. Azok a vektorok, amelyek egy origón átmenő síkban fekszenek, kétdimenziós alteret alkotnak.
Definíció
[szerkesztés]A koordinátageometriában egy sík a háromdimenziós euklideszi tér pontjainak egy részhalmaza. Egy origón átmenő sík tartalmazza a rögzített Descartes-féle koordináta-rendszer origóját. Egy origón átmenő sík egyenlete
alakú, ahol és valós paraméterek, amelyek nem mind nullák.
Vektoriális ábrázolás
[szerkesztés]Az origón átmenő síkok is ábrázolhatók vektoregyenletekkel, ahol a sík minden pontját helyvektorával ábrázoljuk. Az egyenlet paraméteres alakja:
- ahol
ahol és a sík két lineárisan független vektora. Egy origón átmenő sík azokból a pontokból áll, amelyek helyvektorai előállnak két adott vektor lineáris kombinációjaként. A sík egyenletének normálformája háromdimenziós térben:
ahol a sík normálvektora, és két vektor skalárszorzata. Egy origón átmenő sík azokból a pontokból áll, melyek helyvektorai ortogonálisak az adott normálvektorra.[1] Ha egy origón átmenő sík paraméteres alakban van megadva, akkor egy normálvektora az vektoriális szorzattal számítható ki.
Példák
[szerkesztés]A legalapvetőbb példák a koordinátasíkok:
- illetve illetve
- illetvde illetve
- illetve illetve
ahol , és egységvektorok.
- ↑ Eriksson, Estep, Johnson. Angewandte Mathematik: Body and Soul 1. Springer, 351. o. (2006)