Ugrás a tartalomhoz

Origón átmenő sík

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Három origón átmenő sík (zölddel, sárgával, szürkével) és egy origón átmenő egyenes (kékkel)

A matematikában az origón átmenő sík egy olyan sík, ami átmegy egy adott Descartes-féle koordináta-rendszer origóján. A koordináta-rendszerben kitüntetettek a koordinátasíkok. A többi síkhoz képest kompaktabb egyenlettel írhatók le, ami egyszerűsíti a metszet- és a távolságszámításokat is. Azok a vektorok, amelyek egy origón átmenő síkban fekszenek, kétdimenziós alteret alkotnak.

Definíció

[szerkesztés]

A koordinátageometriában egy sík a háromdimenziós euklideszi tér pontjainak egy részhalmaza. Egy origón átmenő sík tartalmazza a rögzített Descartes-féle koordináta-rendszer origóját. Egy origón átmenő sík egyenlete

alakú, ahol és valós paraméterek, amelyek nem mind nullák.

Vektoriális ábrázolás

[szerkesztés]

Az origón átmenő síkok is ábrázolhatók vektoregyenletekkel, ahol a sík minden pontját helyvektorával ábrázoljuk. Az egyenlet paraméteres alakja:

  ahol  

ahol és a sík két lineárisan független vektora. Egy origón átmenő sík azokból a pontokból áll, amelyek helyvektorai előállnak két adott vektor lineáris kombinációjaként. A sík egyenletének normálformája háromdimenziós térben:

ahol a sík normálvektora, és két vektor skalárszorzata. Egy origón átmenő sík azokból a pontokból áll, melyek helyvektorai ortogonálisak az adott normálvektorra.[1] Ha egy origón átmenő sík paraméteres alakban van megadva, akkor egy normálvektora az vektoriális szorzattal számítható ki.

Példák

[szerkesztés]
Koordinátasíkok három dimenzióban

A legalapvetőbb példák a koordinátasíkok:

  illetve      illetve   
  illetvde      illetve   
  illetve      illetve   

ahol , és egységvektorok.

  1. Eriksson, Estep, Johnson. Angewandte Mathematik: Body and Soul 1. Springer, 351. o. (2006)