Ugrás a tartalomhoz

Orbán Balázs (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Orbán Balázs (egyértelműsítő lap).
Orbán Balázs
SzületettOrbán Balázs András
1986. február 13. (38 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Tisztsége
  • államtitkár (Miniszterelnökség, 2018. május 22. – 2022. május 24.)
  • miniszterhelyettes (Miniszterelnökség, 2018. május 22. – 2022. május 24.)
  • kuratóriumi elnök (2020–, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány)
  • a miniszterelnök politikai igazgatója (2021. augusztus 23. – , Magyarország miniszterelnöke)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2022. május 2. – )
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Balázs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orbán Balázs András (Budapest, 1986. február 13. –) magyar jogász, politológus, okleveles kodifikátor, egyetemi oktató, 2018–2022 között a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes, 2021-óta a miniszterelnök politikai igazgatója, 2022-től országgyűlési képviselő. A 2024-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 16. legbefolyásosabb személye.

Tanulmányai

[szerkesztés]

1998-tól a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanulója, ahol 2004-ben érettségizett. 2004–2009 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogászszakos hallgatója volt, ahol summa cum laude minősítéssel diplomázott. 2007–2011 között ugyan itt politológusként végzett. 2009–2012 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában abszolutóriumot szerzett. 2013–2014 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar hallgatója volt, ahol okleveles kodifikátorként végzett.

2009-ben anyakönyvi szakvizsgát, 2010-ben közigazgatási versenyvizsgát tett a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnál, 2011-ben a Nemzeti Közigazgatási Intézetnél közigazgatási, 2014-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jogi szakvizsgát tett.

Angolul felsőfokon, németül középfokon beszél.

Szakmai pályafutása

[szerkesztés]

Diplomája megszerzését követően 2009 és 2012 között az igazságügyért felelős minisztériumban jogi szakreferensként először hatósági ügyekkel foglalkozott, majd kodifikációs jogalkotási, törvényelőkészítő feladatokat látott el.

Oktatói pályafutása

[szerkesztés]

Az egyetem elvégzése óta oktatott különböző egyetemeken és szakkollégiumokban, 2015-től szüneteltetéséig tanársegéd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Mathias Corvinus Collegium oktatója, 2020-tól annak kuratóriumi elnöke.

Kutatói pályafutása

[szerkesztés]

2012-ben közigazgatási karrierjét maga mögött hagyva a Századvég Alapítvány konzervatív think tanknél kezdett dolgozni, ahol 2013-ig előbb szabályozási szakértő volt, 2013-tól pedig az alapítvány kutatási igazgatója lett, ahol az alapítványnál folyó közjogi és közpolitikai kutatásokat irányította és koordinálta 2018-ig. Kutatási igazgatóként az országos média közéleti műsorainak visszatérő szakértő vendége volt, rendszeresen írt különböző napi- és hetilapoknak. 2016 és 2018 között a Századvég Alapítvány kuratóriumi tagja is volt.

A Századvég és a Mathias Corvinus Collegium 2015-ben közösen alapította meg a Migrációkutató Intézetet, amelynek első igazgatója lett. A posztot államtitkári kinevezéséig, 2018-ig töltötte be.

Lásd még: Európai migrációs válság

Politikai pályafutása

[szerkesztés]

2018. május 22-étől 2022. május 24-éig a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.[1] A tárca parlamenti képviseletén túl a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása a feladata, valamint a különböző hazai és külföldi kutatóintézetek legfontosabb tudományos eredményeinek bevonása a kormányzati stratégia- és jogszabályalkotás folyamatába.

2018-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke, ezáltal ő felel az egyetem fejlesztéséért és modernizációjáért is.

2021. augusztus 23-ától Orbán Viktor mellett politikai igazgató, feladata, hogy politikai, közpolitikai, társadalom- és gazdaságpolitikai, illetve egyéb kérdésekben tanácsaival segítse a miniszterelnök tevékenységét és döntéseinek előkészítését, valamint koordinálja a miniszterelnöki főtanácsadók munkáját.[2]

Az ötödik Orbán-kormányban is folytatta tevékenységét mint a miniszterelnök politikai igazgatója. Portfólióját tekintve a pozíció a korábbinál szélesebb feladatkört jelent, általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben is segíti a miniszterelnök és a kormány tevékenységét, döntéseinek előkészítését. Többek között háttéranyagok és stratégiák elkészítéséért, a miniszterelnök nemzetközi tevékenységének koordinálásáért felelős, továbbá a miniszterelnöki biztosok, megbízottak és főtanácsadók munkáját koordinálja.[3][4]

2023. április 25-én felügyelete alá került a Magyar Külügyi Intézet, a magyar külpolitikai stratégiai döntéshozatal támogatását célzó kutatóintézet és agytröszt.[5]

A 2023-as tihanyi Tranzit fesztiválon úgy magyarázta Magyarország különutasságát, hogy „(…) annak kéne lennie az európai stratégiának, amit Magyarország képvisel, viszont ha Európa is ezt képviselné, akkor nekünk [magyaroknak] mást kéne kitalálnunk, mert akkor nem lenne megkülönböztető jellegünk”.[6]

Magánélete

[szerkesztés]

Nős, két gyermek édesapja.

Konfliktusok személye körül

[szerkesztés]

A Mandiner Stratégiai részleg című műsorának 2024. szeptember 25-én megjelent adásában az orosz-ukrán háború és az 1956-os forradalom kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”[7][8] Szeptember 26-án Török Gábor politológus az év legnagyobb politikusi hibájának nevezte a miniszterelnök politikai igazgatójának kijelentéseit, az ellenzéki pártok vezetői elítélték Orbán mondatait, Magyar Péter pedig lemondásra szólította fel Orbán Balázst.[9][10][11] Romsics Ignác akadémikus szerint azonban egyszerűen csak rosszul fogalmazott.[12]

Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára kiderítette, hogy Orbán „nemzeti szuverenitásról” írt disszertációjában legalább kilenc oldalnyi szó szerinti, vagy átfogalmazott átvétel szerepel, hivatkozás nélkül saját, társszerzővel írt korábbi tanulmányaból. Rácz szerint az ilyen szintű plágium doktori szinten teljesen elfogadhatatlan.[13] Orbán végül 2024. december 3-án sikeresen védte meg a doktoriját. Azóta több oktató is megerősítette, hogy az ELTE ÁJK-n bevett gyakorlat, hogy úgy hivatkoznak a többszerzős művekre, ahogy Orbán Balázs tette. [14][15]. Maga Orbán úgy nyilatkozott, hogy az érintett szövegrészeket egyeztette témavezetőjével, Kukorelli Istvánnal, és annak tudtával hivatkozott a szövegre a disszertációjában.[16]. Kiemelte továbbá, hogy az eredeti írásokban kollegája a szakirodalom felkutatását és elrendezését végezte elsősorban. Unger Anna, az Orbán-kormány kritikusa a védést követően azt nyilatkozta, hogy politikai alapú nyomásgyakorlás érte az opponensi szerep elvállalása miatt, továbbá kiemelte, hogy hálózatjellegű működést tapasztalt annak érdekében, hogy Orbán Balázs védését ellehetetlenítsék.[17]. Hasonlóan nyilatkozott Hack Péter tanszékvezető is.[18]

Szerzői munkássága

[szerkesztés]

Tudományos és közéleti írásai folyamatosan jelennek meg magyar és idegen nyelveken, online és nyomtatott újságokban és szakfolyóiratokban. A jogtudomány területén elsősorban alkotmányjoggal kapcsolatban publikál. 2018 és 2020 között a Mandiner jogi ügyekkel foglalkozó, „Precedens” című rovatának rovatvezetője.[19]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Ezer éve Európa közepén: A magyar állam karaktere. Budapest: Mathias Corvinus Collegium; (hely nélkül): Tihanyi Alapítvány. 2019.  
  • A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye. Budapest: Mathias Corvinus Collegium; (hely nélkül): Tihanyi Alapítvány. 2020.  
  • Magyarország, 2020: 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Szerk. Mernyei Ákos, Orbán Balázs. Budapest: MCC Press Kft. 2021.  
  • Der ungarische Staat: Ein interdisziplinärer Überblick. (németül) Szerk. Szalai Zoltán, Orbán Balázs. (hely nélkül): VS Verlag für Sozialwissenschaften, Springer Kiadó. 2021.  
  • Tabliczka mnożenia: Rzecz o węgierskim myśleniu strategicznym. Varsó: Wacłav Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet. 2022.  
  • A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, 2. javított kiadás, MCC Press, Budapest, 2022
  • Huszárvágás: A konnektivitás magyar stratégiája. Budapest: MCC Press. 2023. ISBN 9789636440428  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Századvégtől igazol új helyettest a Miniszterelnökség – 24.hu, 2018. május 3.
  2. ↑ Nagy Flóra: Orbán Balázst kinevezték politikai igazgatónak. Index.hu, 2021. augusztus 22. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  3. ↑ Németh Márton Sándor, Nótin Tamás: Mutatjuk, hogy ki miért lesz felelős az új kormányban. index.hu, 2022. május 26. (Hozzáférés: 2022. május 26.)
  4. ↑ 46. §, 2022. évi 182/2022. Kormányrendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről  (Hozzáférés ideje: 2023. szeptember 5.)
  5. ↑ Farkas, György: Hivatalos, Orbán Balázs intézetet kap. 24.hu, 2023. április 25. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  6. ↑ Király nincs, de fejedelemnek nevezhetjük Orbán Viktort a XXI. Század Intézet igazgatója szerint. HVG.hu, 2023. augusztus 27. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  7. ↑ Mandiner (2024. szeptember 25.). „Angolnázás, USA, Draghi-jelentés – Stratégiai Részleg”. 
  8. ↑ Márk, Herczeg: Orbán Balázs: Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben (magyar nyelven). 444, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  9. ↑ Török Gábor az év legnagyobb politikusi hibájának nevezte Orbán Balázs '56-ról szóló kijelentését (magyar nyelven). telex, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  10. ↑ Amit Orbán Balázs mondott, az nem politikai hiba, hanem nemzeti szégyen (magyar nyelven). telex, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  11. ↑ Márk, Herczeg: Magyar Péter: Orbán Balázsnak távoznia kell még október 23. előtt (magyar nyelven). 444, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  12. ↑ György, Dózsa Gergő: Romsics Ignác: Orbán Balázs csak egyszerűen rosszul fogalmazott (magyar nyelven). index.hu, 2024. szeptember 28. (Hozzáférés: 2024. december 1.)
  13. ↑ „Orbán Balázs disszertációjában a plágiumkereső szerint legalább kilenc oldalnyi szó szerinti, vagy átfogalmazott átvétel szerepel, hivatkozás nélkül” Népszava, 2024. november 28.
  14. ↑ https://telex.hu/belfold/2024/12/04/unger-anna-orban-balazs-opponens
  15. ↑ https://index.hu/velemeny/2024/12/05/orban-balazs-vedes-cyberbullying-autokratizalodas/
  16. ↑ https://telex.hu/belfold/2024/12/03/orban-balazs-doktori-vedes-elte
  17. ↑ https://telex.hu/belfold/2024/12/04/unger-anna-orban-balazs-opponens
  18. ↑ https://index.hu/belfold/2024/11/30/orban-balazs-hack-peter-racz-andras-elte-doktori-vedes/
  19. ↑ Impresszum – Mandiner.hu, 2019. november 5.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Balázs_(politikus)&oldid=27662061”