Ondrohó

Ondrohó (szlovákul Ondrochov) Nyitramalomszeg településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

Érsekújvártól 15 km-re északra a Kis-Nyitra partján fekszik.

Története

A régészeti leletek szerint határában már az újkőkorban, az i. e. 3000 - 2000 közötti időben éltek emberek. A bronzkorból a nyitrai és a hévmagyarádi kultúra temetkezései és tárgyi emlékei kerültek itt elő.

Ondrohót 1156-ban említi először írott forrás.^[1] 1311-ben Csák Máté katonái dúlták fel, ezután több mint száz évig lakatlan volt. A 15. század közepén a husziták megjelenésével egyidőben települt be újra. 1550-ben a török támadta meg a falut, ekkor kastélya is elpusztult és romos is maradt.

1620-ban két gyereket vittek el a faluból a martalócok.^[2] 1660-ban, 1663-ban és 1664-ben újabb török támadások érték. A török rajtaütésein túl az újra és újra kitörő járványok is tizedelték a lakosságot. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak és napszámos munkákból éltek, de volt a faluban molnár, tanító és szabó is. Sörfőzdéje és pálinkafőzdéje is működött. Iskoláját 1800-ban említik először.

Fényes Elek szerint "Ondreho, puszta, A. Nyitra vmegyében, Surányhoz közel."^[3]

1876-ban megépült a Nyitra - Nagysurány vasútvonal, melynek a falu egyik állomása lett. Nyitramalomszeget és Ondrohót 1960-ban egyesítették.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.

Népessége

2001-ben Nyitramalomszeg 1592 lakosából 1547 szlovák volt, a magyarok száma 15.

Nevezetességei

Jegyzetek

↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ Merényi Lajos 1903: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Archiválva 2017. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10, 18-32.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 289-290.
Anton Točík 1981: Prieskumy a záchranné výskumy na juhozápadnom Slovensku v roku 1980. AVANS 1980, 303-304.
Anton Točík 1968: Altmagyarische Gräberfelder in Südwestslowakei. Bratislava
Darina Bialeková 1964: Staromaďarské hroby a včasnostredoveké sídliskové objekty v Lipovej-Ondrochove. Štud. Zvesti 14, 187-196.
Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Ondrohó témájú médiaállományokat.

[1] A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[2] Merényi Lajos 1903: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Archiválva 2017. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10, 18-32.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]