Olomouc villamosvonal-hálózata

Olomouc villamos-hálózata
Villamos a főpályaudvarnál
Adatok
Ország	Csehország
Működés kezdete
lóvasútként	1845.
villamosként	1899. április 1.
Hálózat hossza	15 km
Vonalak száma	8
Megállók száma	32 db
Járművek száma	67
Nyomtávolság	1435 mm
Üzemeltetés
Üzemeltető	Dopravní podnik města Olomouce (DPMO)
Az Olomouc villamos-hálózata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olomouc villamos-hálózata témájú médiaállományokat.

Olomouc villamoshálózatának teljes hossza 15 km, amely 7 vonalból áll. A 67 darab jármű összesen 32 megállót szolgál ki.

Története

A villamoshálózat kiépítése (lengyelül)

A város vasútállomása viszonylag messze található a központtól, ezért 1845-ben indítottak omnibuszokat a két hely között. 1899. április 1-jén átadták az első villamosvonalat a pályaudvartól a belvárosi fő utcán keresztül a nyugati városhatárig, illetve egy leágazással a Nová Ulica felé. A vonal építtetője és üzemeltetője a bécsi Császári és Királyi Osztrák Államvasutak volt. Az első bővítés 1914-ben történt, ekkor a temetőig hosszabbították a vonalat, majd 1933-ban a katonai repülőtér, 1934-ben pedig a Nová Ulicában található kórház kapott villamoskapcsolatot. A hálózat hossza ekkor valamivel több, mint 7 km volt. 1936-ban megszűnt a főpályaudvar előtti körforduló, helyette visszafordító vágányokat építettek. 1940-re az éves utasforgalom már meghaladta a 7,5 millió utast is, ennek köszönhetően is átépítették két vágányosra a teljes vonalat. 1947-ben kelet felé is terjeszkedett a villamos, Hodolany és Bělidla városrészeket kapcsolták össze a belvárossal. A második világháború után államosították a villamosokat is, majd 1953-tól a Dopravní podnik města Olomouce (DPMO) vette át az üzemeltetést. A következő évtizedben további bővítéseket végeztek, ugyanakkor néhány kihasználatlan részt felszámoltak. 1958-ban megépült a Fibichova végállomás a vasútállomástól délre. A következő nagy fejlesztésre 1997-ig kellett várni, ekkor épült meg a főpályaudvar és Envelopa közötti szakasz, mely a belvárost dél felől közelíti meg, ezzel kialakítva a hálózat mai formáját.

Vonalak

Járat	Útvonal
1	Fibichova–Hlavní nádraží–Envelopa–Okresní soud–Nová Ulice
2	Fibichova–Hlavní nádraží–U Dómu–Neředín, krematorium
3	Fibichova–Hlavní nádraží–U Dómu–Okresní soud–Trnkova
4	Pavlovičky–Fibichova–Hlavní nádraží–U Dómu–Okresní soud–Nová Ulice
5	Fibichova–Hlavní nádraží–Envelopa–Trnkova
6	Fibichova–Hlavní nádraží–U Dómu–Okresní soud–Nová Ulice
7	Fibichova–Hlavní nádraží–Okresní soud–Neředín, krematorium
X	Nosztalgiajárat

Járműpark

Kép	Típus	Altípusok	Darab (2016. 12. 31.)
	Tatra T3	Tatra T3, Tatra T3SUCS, Tatra T3R.P	28
	Škoda 03T	Škoda 03T	4
	Inekon 01 Trio	Inekon 01 Trio	3
	VarioLF	VarioLF.E, VarioLFR.E, VarioLFR.S	18
	VarioLF plus/o	VarioLF plus/o	14
	Studénka	Studénka	1
	Ringhoffer	Ringhoffer	1

Egy 1930-as Ringhoffer-motorkocsi és egy 1951-es pótkocsi (gyártó: Královopolská strojírna, Brno) képezi a nosztalgiaüzem részét. Egy 1914-ben gyártott Studénka motorkocsival is rendelkeznek, ám az a brnói Műszaki Múzeumban van kiállítva.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tramvajová doprava v Olomouci című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Gerhard Bauer: Strassenbahnen in der Tschechischen und Slowakischen Republik. Von der Pferdebahn zum Tatrawagen. Die Geschichte der Strassenbahnbetriebe in Wort und Bild. Verlag für Verkehrsliteratur Bauer, Dresden 1995, ISBN 3-9804303-0-8.

További információk

• DPMO - Dopravní podnik města Olomouce, a.s.. dpmo.cz. (Hozzáférés: 2017. április 14.) (angolul) (csehül)